Fondare 25068 Risultati per: És
S kisgyermekeitek, akikrõl azt mondtátok, hogy zsákmányul esnek, meg fiaitok, akik még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, eljutnak oda. Igen, nekik adom, õk fogják birtokba venni. (Második Törvénykönyv 1, 39)
Erre azt válaszoltátok nekem: "Vétkeztünk az Úr ellen! Most mégis odavonulunk és harcba szállunk, ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta." És felöltöttétek fegyvereiteket és semmiségnek tartottátok a hegyekbe fölvonulni. (Második Törvénykönyv 1, 41)
Az Úr azonban így szólt hozzám: "Mondd meg nekik: Ne vonuljatok fel és ne szálljatok harcba, mert nem vagyok közöttetek! Ha mégis (megteszitek), ellenségeitek legyõznek benneteket." (Második Törvénykönyv 1, 42)
S én ezt mondtam nektek, de nem hallgattatok rám, hanem ellene szegültetek az Úr parancsának és vakmerõen felvonultatok a hegyek közé. (Második Törvénykönyv 1, 43)
Akkor a hegyvidéken lakó amoriták kivonultak ellenetek. Mint a méhrajok, elárasztottak, és Szeirtõl egészen Hormáig üldöztek benneteket. (Második Törvénykönyv 1, 44)
Akkor visszafordultatok és panaszkodtatok az Úr színe elõtt. Az Úr azonban nem hallotta meg panaszotokat és nem vetett ügyet rátok. (Második Törvénykönyv 1, 45)
Sokáig Kádesben kellett maradnotok, pontosan annyi ideig, amennyi ideig ott maradtatok. (Második Törvénykönyv 1, 46)
Akkor hát visszafordultunk és elindultunk a puszta felé, a Szuf-tenger irányában, ahogy az Úr parancsolta nekünk, és sok napi járással megkerültük a Szeir-hegységet. (Második Törvénykönyv 2, 1)
"Már eleget kerülgettétek ezt a hegyet! Forduljatok észak felé! (Második Törvénykönyv 2, 3)
És parancsold meg a népnek a következõt: Vonuljatok át rokonaitoknak, Ézsau fiainak földjén, akik Szeirben laknak. Félelem tölti el õket miattatok. De ügyeljetek, (Második Törvénykönyv 2, 4)
Az Úr, a te Istened megáldotta kezed munkáját, õrködött fölötted, amikor átvonultál ezen a nagy pusztaságon. Negyven éve már, hogy az Úr, a te Istened veled van és nem szenvedtél hiányt semmiben." (Második Törvénykönyv 2, 7)
Aztán tovább vonultunk, elhagyva rokonainkat, Ézsau fiait, akik Szeirben laknak, az Arabába vivõ út mentén, (amely) Elat és Ecjon-Geber felõl vezet, tehát egy kanyarral Moáb pusztája felé vettünk irányt. (Második Törvénykönyv 2, 8)
