Fondare 25068 Risultati per: És

• Hallhattátok már, hogy azelõtt, még mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam: könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát és a romlására törtem. (Galatáknak írt levél 1, 13)

• De amikor tetszett annak, aki már születésemtõl fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, (Galatáknak írt levél 1, 15)

• hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak, nem hallgattam a testre és a vérre, (Galatáknak írt levél 1, 16)

• és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelõdeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba. (Galatáknak írt levél 1, 17)

• Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. (Galatáknak írt levél 1, 19)

• Azután elmentem Szíria és Kilikia tartományba. (Galatáknak írt levél 1, 21)

• Júdea Krisztusban hívõ egyházai tehát személyesen nem ismertek meg. (Galatáknak írt levél 1, 22)

• És magasztalták értem az Istent! (Galatáknak írt levél 1, 24)

• Tizennégy évvel késõbb Barnabás kíséretében ismét fölmentem Jeruzsálembe, s Tituszt is magammal vittem. (Galatáknak írt levél 2, 1)

• Kinyilatkoztatástól indíttatva mentem oda, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is, az evangéliumot, amelyet a pogányok között hirdetek, nehogy hiába fáradozzam, s addigi fáradozásom is hiábavaló legyen. (Galatáknak írt levél 2, 2)

• Õk még kísérõmet, Tituszt sem kényszerítették körülmetélkedésre, jóllehet görög volt, a betolakodott hamis testvérek ellenére sem, (Galatáknak írt levél 2, 3)

• akik azért tolakodtak be közénk, hogy kifürkésszék Krisztus Jézusban való szabadságunkat, és szolgaságba taszítsanak bennünket. (Galatáknak írt levél 2, 4)