Fondare 25068 Risultati per: És
Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: "Uram, menj el tõlem, mert bûnös ember vagyok!" (Lukács evangéliuma 5, 8)
Mert a szerencsés halfogás láttán társaival együtt félelem töltötte el. (Lukács evangéliuma 5, 9)
Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus így szólt Simonhoz: "Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel." (Lukács evangéliuma 5, 10)
Kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték. (Lukács evangéliuma 5, 11)
Amikor Jézus az egyik városban tartózkodott, egy leprával borított férfi meglátta, elé borult és kérte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!" (Lukács evangéliuma 5, 12)
Erre kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal megtisztult a leprától. (Lukács evangéliuma 5, 13)
Meghagyta neki, hogy ne mondja el senkinek: "hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes által elõírt áldozatot bizonyságul nekik." (Lukács evangéliuma 5, 14)
A dolog híre mégis egyre jobban elterjedt. Nagy tömeg gyûlt egybe, hogy hallgassa, és ki-ki meggyógyuljon betegségébõl. (Lukács evangéliuma 5, 15)
Õ azonban elvonult a pusztába, és imádkozott. (Lukács evangéliuma 5, 16)
Egy napon, amikor tanított, farizeusok és törvénytudók is ültek ott, akik Galilea és Júdea különféle falvaiból és Jeruzsálembõl jöttek. Az Úr ereje gyógyításra ösztönözte. (Lukács evangéliuma 5, 17)
És íme, hordágyon férfiak hoztak egy béna embert. Megpróbálkoztak bejutni, hogy eléje tegyék, (Lukács evangéliuma 5, 18)
Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban és mondták: "Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki más bocsáthatja meg a bûnöket, mint az Isten?" (Lukács evangéliuma 5, 21)