Fondare 25068 Risultati per: És
A lábuk gonoszságot hajhász, gyorsak az ártatlan vér ontásában. Gondolataik bûnös gondolatok; bárhol járnak: pusztulás és romlás kíséri õket. (Izajás könyve 59, 7)
Semmit sem tudnak a békesség útjáról; ösvényeiken a jog ismeretlen. Útjaikat tekervényessé teszik, aki rajtuk jár, nem ismeri a békességet. (Izajás könyve 59, 8)
Ezért van tõlünk távol a jog, és nem jut el hozzánk az igazság. Világosságra várunk, s íme sötét van; fényességre és mégis homályban járunk. (Izajás könyve 59, 9)
Mint a vakok, tapogatjuk a falat, és bukdácsolunk, mint akiknek nincsen szemük. Megbotlunk délben, mintha szürkület volna, homályban lakunk, mint a holtak. (Izajás könyve 59, 10)
Morgunk, mint a medve, mindnyájan, és nyögve búgunk, mint a galamb. Várjuk ugyanis a jogot, de nem közelít, a szabadulást, de távol marad tõlünk. (Izajás könyve 59, 11)
Mert sok a vétkünk a színed elõtt, és bûneink ellenünk tanúskodnak. Valóban, szemünk elõtt van sok gonoszságunk, és jól ismerjük bûneinket. (Izajás könyve 59, 12)
Hûtlenek vagyunk, megtagadtuk az Urat; elfordultunk a mi Istenünktõl. Árulásról és lázongásról beszéltünk, hazug szavak keltek a szívünkbõl. (Izajás könyve 59, 13)
Kiszorult nálunk a jog, s az igazságosságnak is meg kell hátrálnia. Összerogy az õszinteség az utcán, s az egyenesség nem leli a helyét. (Izajás könyve 59, 14)
Feledésbe ment az igazság, és aki kerüli a rosszat, azt kirabolják. Az Úr látta ezt és megneheztelt; azért, mert nincsen többé jog. (Izajás könyve 59, 15)
És látta, hogy nincs senki, csodálkozva látta, hogy nincs senki, aki közbelépne. Ezért saját karja sietett segítségére, és a maga igaz volta lett a támasza. (Izajás könyve 59, 16)
Páncél gyanánt felöltötte az igazságot, a fejére a szabadítás sisakját tette; fölvette öltözékül a bosszúállást, és mint palásttal, féltékenységgel födte be magát. (Izajás könyve 59, 17)
Akkor meglátják majd a nyugatiak az Úr nevét, és a keletiek dicsõségét. Mert eljön, mint a sebes folyó, amelyet az Úr viharos szele hajt. (Izajás könyve 59, 19)
