1. laus cantici David qui habitat in adiutorio Altissimi in protectione Dei cæli commorabitur
2. dicet Domino susceptor meus es tu et refugium meum Deus meus sperabo in eum
3. quoniam ipse liberabit me de laqueo venantium et a verbo aspero
4. in scapulis suis obumbrabit te et sub pinnis ejus sperabis
5. scuto circumdabit te veritas ejus non timebis a timore nocturno
6. a sagitta volante in die a negotio perambulante in tenebris ab incursu et dæmonio meridiano
7. cadent a latere tuo mille et decem milia a dextris tuis ad te autem non adpropinquabit
8. verumtamen oculis tuis considerabis et retributionem peccatorum videbis
9. quoniam tu Domine spes mea Altissimum posuisti refugium tuum
10. non accedent ad te mala et flagellum non adpropinquabit tabernaculo tuo
11. quoniam angelis suis mandabit de te ut custodiant te in omnibus viis tuis
12. in manibus portabunt te ne forte offendas ad lapidem pedem tuum
13. super aspidem et basiliscum ambulabis et conculcabis leonem et draconem
14. quoniam in me speravit et liberabo eum protegam eum quia cognovit nomen meum
15. clamabit ad me et exaudiam eum cum ipso sum in tribulatione eripiam eum et clarificabo eum
16. longitudine dierum replebo eum et ostendam illi salutare meum
Lábjegyzetek:
90:1-2 - Ez a Mózesnek tulajdonított zsoltár azzal kezdődik, hogy elismeri Isten örökkévalóságát és változhatatlanságát. Ő minden nemzedék menedéke, a világ teremtése óta jelen van (lásd még 5Móz 33:27 és Zsidók 13:8).
90:3-6 - Az emberi élet mulandóságát állítják szembe Isten örökkévalóságával. Az ember olyan, mint a föld pora, élete rövid, mint a fű, amely nő, majd eltűnik (lásd még 1Móz 3:19 és Jakab 4:14).
90:7-12 - A zsoltáríró elmélkedik Isten haragjáról a bűn ellen, és bölcsességet kér, hogy minden nap céltudattal és istenfélelmekkel élhessünk. Az isteni bölcsesség keresése döntő fontosságú az élet rövidségével való szembenézéshez (lásd még Példabeszédek 9:10 és Efézus 5:15-16).
90:13-15 - Isten helyreállítási és együttérzési kérése feltárja a megváltás reményét és az örömteli életet az Ő jelenlétében. Kiemelt az az imádság, hogy a megpróbáltatások napjait felváltsa az öröm évei (lásd még Zsoltárok 126:5 és Ésaiás 61:3).
90:16-17 - A zsoltáríró Isten cselekedeteinek és isteni kegyelmének megnyilvánulását kéri népén. A vágy az, hogy az Isten segítségével végrehajtott cselekedetek tartós hatással legyenek (lásd még 4Móz 6:24-26 és János 15:5).
Kapcsolódó versek Liber Psalmorum, 90:
A Mózesnek tulajdonított 90. zsoltár Isten örökkévalóságáról és az emberi gyarlóságról elmélkedik. Hogyan éljünk halandóságunk fényében? Ez a mélységes zsoltár szembeállítja Isten örök természetét az emberi élet rövidségével. A szöveg a bűnre, az isteni ítéletre és a bölcsesség szükségességére reflektál. Az olyan témák központi helyet foglalnak el, mint Isten szuverenitása az idő múlásával, a jól megélt élet fontossága és az isteni kegyelem utáni vágyakozás. A 90. zsoltár arra tanít, hogy „számláljuk meg napjainkat”. Gondolkodj el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják ennek az elmélkedő zsoltárnak a témáit.
2Péter 3:8: "Ne feledjétek ezt, szeretteim: az Úrnál egy nap olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap." - A Zsoltárok 90:4-ben említett Isten örökkévaló perspektíváját tükrözi.
Jób 14:1-2: "A nőtől született férfi rövid ideig él, és sok nehézségen megy keresztül. Kihajt, mint a virág és elszárad, úgy menekül, mint az árnyék, és nem marad meg." - A 90. zsoltár témáját visszhangozza az emberi élet rövidségéről és törékenységéről.
Efézus 2:10: "Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtettek, amelyeket Isten előre elkészített, hogy azokban járjunk." - A Zsoltárok 90:17-ben található kéréshez kapcsolódik, hogy Isten alapozza meg a kezünk munkáját.
Ésaiás 40:6-8: "Egy hang azt mondja: "Kiálts". És megkérdezem: "Mit kiáltsak?" „Az egész emberiség olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virágai. A fű elszárad és a virágok lehullanak, de a mi Istenünk szava örökké megmarad." - Isten örökkévalósága és az emberi mulandóság közötti ellentétet tükrözi, amely a 90. zsoltár központi témája.
Jelenések 21:4: "Minden könnyet letöröl a szemedről. Nem lesz többé halál, sem szomorúság, sem sírás, sem fájdalom, mert a régi rend elmúlt." - A remény olyan perspektíváját kínálja, amely ellentétben áll a 90. zsoltárban leírt emberi halandóság valóságával.
FAQ:
Mit mond a zsoltáríró az emberi élet rövidségéről?
A zsoltáríró az emberi életet a kivirágzó és gyorsan hervadó fűhöz hasonlítja, kiemelve a létezés törékenységét és mulandóságát. (Zsoltárok 90:5-6)
Mit tanít a 90. zsoltár Isten örökkévalóságáról?
A 90. zsoltár azt tanítja, hogy Isten örökkévaló, kezdet és vég nélkül, és az időn túl is létezik, mivel minden dolog teremtője. (Zsoltárok 90:1-2)
Hogyan kér a zsoltáríró bölcsességet az idővel kapcsolatban?
A zsoltáríró arra kéri Istent, hogy tanítson meg bennünket napjaink számlálására, hogy bölcsen élhessünk és a legtöbbet hozhassuk ki az időnkből. (Zsoltárok 90:12)
Mit kíván a zsoltáríró népe jövőjéért?
A zsoltáríró arra kéri Istent, hogy tekintsen irgalommal népére, és adja vissza országának örömét és jólétét. (Zsoltárok 90:13-17)
Hogyan tanít a 90. zsoltár arra, hogy a nehézségek idején bízzunk Istenben?
Azt tanítja, hogy minden körülmények között bíznunk kell Istenben, fel kell ismernünk az ő szuverenitását az idő múlásával, és keresnünk kell kegyelmét a megpróbáltatások idején. (Zsoltárok 90:14-17)
