1. omnis namque pontifex ex hominibus adsumptus pro hominibus constituitur in his quæ sunt ad Deum ut offerat dona et sacrificia pro peccatis
2. qui condolere possit his qui ignorant et errant quoniam et ipse circumdatus est infirmitate
3. et propter eam debet quemadmodum et pro populo ita etiam pro semet ipso offerre pro peccatis
4. nec quisquam sumit sibi honorem sed qui vocatur a Deo tamquam Aaron
5. sic et Christus non semet ipsum clarificavit ut pontifex fieret sed qui locutus est ad eum Filius meus es tu ego hodie genui te
6. quemadmodum et in alio dicit tu es sacerdos in æternum secundum ordinem Melchisedech
7. qui in diebus carnis suæ preces supplicationesque ad eum qui possit salvum illum a morte facere cum clamore valido et lacrimis offerens et exauditus pro sua reverentia
8. et quidem cum esset Filius didicit ex his quæ passus est obœdientiam
9. et consummatus factus est omnibus obtemperantibus sibi causa salutis æternæ
10. appellatus a Deo pontifex juxta ordinem Melchisedech
11. de quo grandis nobis sermo et ininterpretabilis ad dicendum quoniam inbecilles facti estis ad audiendum
12. etenim cum deberetis magistri esse propter tempus rursum indigetis ut vos doceamini quæ sint elementa exordii sermonum Dei et facti estis quibus lacte opus sit non solido cibo
13. omnis enim qui lactis est particeps expers est sermonis justitiæ parvulus enim est
14. perfectorum autem est solidus cibus eorum qui pro consuetudine exercitatos habent sensus ad discretionem boni ac mali
Lábjegyzetek:
5:1-4 - A szerző leírja a főpap szerepét, akit az emberek közül választanak ki, hogy közbenjárjon értük Isten előtt. Ez az isteni irgalmasság és könyörület tükröződése (lásd még 3Móz 16:6 és 1Timótheus 2:5).
5:5-6 - Jézust örökkévaló főpapként mutatják be Melkisédek rendje szerint, kiemelve isteni tekintélyét és közvetítői szerepét (lásd még Zsolt 110:4 és 1Mózes 14:18-20).
5:7-10 - Jézus szenvedése, aki elszenvedetten tanulta meg az engedelmességet, az alázatosság és az Istentől való függés leckéje. Teljes engedelmessége miatt tökéletes Megváltónk (lásd még Lukács 22:42 és Filippi 2:8).
5:11-14 - A szerző szemrehányást tesz a keresztényeknek lelki érettségük hiánya miatt, és olyan gyerekekhez hasonlítja őket, akiknek még mindig egyszerű ételre van szükségük. A Krisztusban való növekedéshez belátásra és gyakorlatra van szükség (lásd még 1Korinthus 3:1-2 és 1Péter 2:2).
Kapcsolódó versek Epistula ad Hebraeos, 5:
A Zsidókhoz írt levél 5. fejezete Krisztus főpapságával foglalkozik. Jézus hogyan tölti be és győzi le ezt a szerepet? Ez a gazdag szöveg Krisztus papságát Áron papságával hasonlítja össze, kiemelve elhívásának isteni eredetét és a szenvedés által tanúsított tökéletes engedelmességét. A fejezet bemutatja Melkizedeket, és olyan témákkal foglalkozik, mint Krisztus könyörülete, örök üdvössége és a hívők lelki érettségének szükségessége. A szerző aggodalmát fejezi ki olvasói éretlensége miatt is. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják e kinyilatkoztató fejezet mélyreható fogalmait.
Zsoltárok 2:7: "Kihirdetem az Úr rendeletét: Ő ezt mondta nekem: Az én fiam vagy; Ma szültelek." - Ezt a verset a Zsidók 5:5 idézi, hogy megmutassa Krisztus isteni kinevezését főpapnak.
1Móz 14:18-20: "Ekkor Melkisédek, Sálem királya és a Magasságos Isten papja kenyeret és bort hozott, és megáldotta Ábrámot, mondván: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, menny és föld Teremtőjétől. És áldott a Magasságos Isten, aki a te kezedbe adta ellenségeidet. Ábrám pedig mindenből tizedet adott neki." - Erre a szakaszra hivatkozik a Zsidókhoz írt levél 5:6,10, hogy megalapozza Krisztus papságát Melkisédek rendje szerint.
János 17:1-5: "Miután ezt mondta, Jézus felnézett az égre, és így imádkozott: „Atyám, eljött az idő. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad dicsőítsen téged. [...] Megdicsőítettelek téged a földön, elvégezve a munkát, amelyet rám bíztál." - Jézus imája tükrözi a Zsidókhoz írt levél 5:7-8-ban azt a koncepciót, amely szerint Krisztus nagy sírással és könnyekkel imádkozik és könyörög.
Filippi 2:8: "És mivel emberi alakban találták, megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, méghozzá a kereszthalálig!" - Ez a vers a Zsidók 5:8 témáját visszhangozza, miszerint Krisztus engedelmességet tanul abból, amit elszenvedett.
1Korinthus 3:1-2: "Testvéreim, nem úgy szólhattam hozzátok, mint a lelki emberekhez, hanem mint a testiekhez, mint a Krisztusban élő gyermekekhez. Tejet adtam neked, nem szilárd ételt, mert nem voltál abban a helyzetben, hogy megkapd." - Pál ugyanazt a „tej” és „szilárd táplálék” metaforáját használja, amely a Zsidók 5:12-14-ben is megjelenik, a lelki érettségre utalva.
FAQ:
Mit jelent az, hogy Jézus a „Melkisédek rendje szerinti főpap”?
Jézus az örökkévaló főpap, akárcsak Melkisédek, kezdet és vég nélküli pap, ami az Ő közbenjárásának felsőbbrendűségét képviseli Isten előtt. (Zsidók 5:6)
Mi a főpap szerepe a Zsidók 5. fejezetében leírtak szerint?
A főpap feladata, hogy közbenjárjon az emberekért Isten előtt, áldozatot áldozva a bűnökért, és Jézus ezt a szerepet tökéletesen betölti. (Zsidók 5:1-3)
Miért buzdítja a Héberek levél szerzője a keresztényeket, hogy érjenek fel a hitben?
A szerző arra figyelmeztet, hogy növekedni kell a hitben, hogy a hívők jobban megértsék Isten mély dolgait, ne pedig a lelki éretlenség állapotában maradjanak. (Zsidók 5:12-14)
Hogyan tanult meg Jézus az engedelmességet?
Jézus a szenvedés által tanult meg engedelmességet, tapasztalatai által tökéletesedett, és teljesítette az emberiség megmentésének küldetését. (Zsidók 5:8-9)
Mi a fő tanulság, amit levonhatunk Jézustól, mint főpaptól?
Megtanulhatjuk, hogy tökéletessége és áldozata révén Jézus az egyetlen közvetítő Isten és az emberiség között, aki teljes és örök üdvösséget kínál. (Zsidók 5:9)