1. οὐ θύσεις κυρίῳ τῷ θεῷ σου μόσχον ἢ πρόβατον ἐν ᾧ ἐστιν ἐν αὐτῷ μῶμος πᾶν ῥῆμα πονηρόν ὅτι βδέλυγμα κυρίῳ τῷ θεῷ σού ἐστιν
2. ἐὰν δὲ εὑρεθῇ ἐν σοὶ ἐν μιᾷ τῶν πόλεών σου ὧν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι ἀνὴρ ἢ γυνή ὅστις ποιήσει τὸ πονηρὸν ἐναντίον κυρίου τοῦ θεοῦ σου παρελθεῖν τὴν διαθήκην αὐτοῦ
3. καὶ ἐλθόντες λατρεύσωσιν θεοῖς ἑτέροις καὶ προσκυνήσωσιν αὐτοῖς τῷ ἡλίῳ ἢ τῇ σελήνῃ ἢ παντὶ τῶν ἐκ τοῦ κόσμου τοῦ οὐρανοῦ ἃ οὐ προσέταξεν
4. καὶ ἀναγγελῇ σοι καὶ ἐκζητήσεις σφόδρα καὶ ἰδοὺ ἀληθῶς γέγονεν τὸ ῥῆμα γεγένηται τὸ βδέλυγμα τοῦτο ἐν Ισραηλ
5. καὶ ἐξάξεις τὸν ἄνθρωπον ἐκεῖνον ἢ τὴν γυναῖκα ἐκείνην καὶ λιθοβολήσετε αὐτοὺς ἐν λίθοις καὶ τελευτήσουσιν
6. ἐπὶ δυσὶν μάρτυσιν ἢ ἐπὶ τρισὶν μάρτυσιν ἀποθανεῖται ὁ ἀποθνῄσκων οὐκ ἀποθανεῖται ἐφ’ ἑνὶ μάρτυρι
7. καὶ ἡ χεὶρ τῶν μαρτύρων ἔσται ἐπ’ αὐτῷ ἐν πρώτοις θανατῶσαι αὐτόν καὶ ἡ χεὶρ παντὸς τοῦ λαοῦ ἐπ’ ἐσχάτων καὶ ἐξαρεῖς τὸν πονηρὸν ἐξ ὑμῶν αὐτῶν
8. ἐὰν δὲ ἀδυνατήσῃ ἀπὸ σοῦ ῥῆμα ἐν κρίσει ἀνὰ μέσον αἷμα αἵματος καὶ ἀνὰ μέσον κρίσις κρίσεως καὶ ἀνὰ μέσον ἁφὴ ἁφῆς καὶ ἀνὰ μέσον ἀντιλογία ἀντιλογίας ῥήματα κρίσεως ἐν ταῖς πόλεσιν ὑμῶν καὶ ἀναστὰς ἀναβήσῃ εἰς τὸν τόπον ὃν ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου ἐπικληθῆναι τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐκεῖ
9. καὶ ἐλεύσῃ πρὸς τοὺς ἱερεῖς τοὺς Λευίτας καὶ πρὸς τὸν κριτήν ὃς ἂν γένηται ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ ἐκζητήσαντες ἀναγγελοῦσίν σοι τὴν κρίσιν
10. καὶ ποιήσεις κατὰ τὸ πρᾶγμα ὃ ἐὰν ἀναγγείλωσίν σοι ἐκ τοῦ τόπου οὗ ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου ἐπικληθῆναι τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἐκεῖ καὶ φυλάξῃ σφόδρα ποιῆσαι κατὰ πάντα ὅσα ἐὰν νομοθετηθῇ σοι
11. κατὰ τὸν νόμον καὶ κατὰ τὴν κρίσιν ἣν ἂν εἴπωσίν σοι ποιήσεις οὐκ ἐκκλινεῖς ἀπὸ τοῦ ῥήματος οὗ ἐὰν ἀναγγείλωσίν σοι δεξιὰ οὐδὲ ἀριστερά
12. καὶ ὁ ἄνθρωπος ὃς ἂν ποιήσῃ ἐν ὑπερηφανίᾳ τοῦ μὴ ὑπακοῦσαι τοῦ ἱερέως τοῦ παρεστηκότος λειτουργεῖν ἐπὶ τῷ ὀνόματι κυρίου τοῦ θεοῦ σου ἢ τοῦ κριτοῦ ὃς ἂν ᾖ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ ἀποθανεῖται ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος καὶ ἐξαρεῖς τὸν πονηρὸν ἐξ Ισραηλ
13. καὶ πᾶς ὁ λαὸς ἀκούσας φοβηθήσεται καὶ οὐκ ἀσεβήσει ἔτι
14. ἐὰν δὲ εἰσέλθῃς εἰς τὴν γῆν ἣν κύριος ὁ θεός σου δίδωσίν σοι ἐν κλήρῳ καὶ κληρονομήσῃς αὐτὴν καὶ κατοικήσῃς ἐπ’ αὐτῆς καὶ εἴπῃς καταστήσω ἐπ’ ἐμαυτὸν ἄρχοντα καθὰ καὶ τὰ λοιπὰ ἔθνη τὰ κύκλῳ μου
15. καθιστῶν καταστήσεις ἐπὶ σεαυτὸν ἄρχοντα ὃν ἂν ἐκλέξηται κύριος ὁ θεός σου αὐτόν ἐκ τῶν ἀδελφῶν σου καταστήσεις ἐπὶ σεαυτὸν ἄρχοντα οὐ δυνήσῃ καταστῆσαι ἐπὶ σεαυτὸν ἄνθρωπον ἀλλότριον ὅτι οὐκ ἀδελφός σού ἐστιν
16. διότι οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ ἵππον οὐδὲ μὴ ἀποστρέψῃ τὸν λαὸν εἰς Αἴγυπτον ὅπως πληθύνῃ ἑαυτῷ ἵππον ὁ δὲ κύριος εἶπεν οὐ προσθήσετε ἀποστρέψαι τῇ ὁδῷ ταύτῃ ἔτι
17. καὶ οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ γυναῖκας οὐδὲ μεταστήσεται αὐτοῦ ἡ καρδία καὶ ἀργύριον καὶ χρυσίον οὐ πληθυνεῖ ἑαυτῷ σφόδρα
18. καὶ ἔσται ὅταν καθίσῃ ἐπὶ τῆς ἀρχῆς αὐτοῦ καὶ γράψει ἑαυτῷ τὸ δευτερονόμιον τοῦτο εἰς βιβλίον παρὰ τῶν ἱερέων τῶν Λευιτῶν
19. καὶ ἔσται μετ’ αὐτοῦ καὶ ἀναγνώσεται ἐν αὐτῷ πάσας τὰς ἡμέρας τῆς ζωῆς αὐτοῦ ἵνα μάθῃ φοβεῖσθαι κύριον τὸν θεὸν αὐτοῦ φυλάσσεσθαι πάσας τὰς ἐντολὰς ταύτας καὶ τὰ δικαιώματα ταῦτα ποιεῖν
20. ἵνα μὴ ὑψωθῇ ἡ καρδία αὐτοῦ ἀπὸ τῶν ἀδελφῶν αὐτοῦ ἵνα μὴ παραβῇ ἀπὸ τῶν ἐντολῶν δεξιὰ ἢ ἀριστερά ὅπως ἂν μακροχρονίσῃ ἐπὶ τῆς ἀρχῆς αὐτοῦ αὐτὸς καὶ οἱ υἱοὶ αὐτοῦ ἐν τοῖς υἱοῖς Ισραηλ
Lábjegyzetek:
17:1 - A tökéletes állatok felajánlásáról szóló utasítás Isten szentségét hangsúlyozza, és annak szükségességét, hogy a legjobbat mutassa be neki. Ez tükrözi a tisztaság és a helyes imádat fontosságát Isten népének életében (lásd még 3Mózes 22:19-21 és Malakiás 1:8).
17:8-13 - A nehéz esetek elbírálásának iránymutatásai kiemelik az igazságosság szükségességét, valamint a bölcs és igazságos vezetők fontosságát. A szöveg hangsúlyozza a közösség felelősségét az igazság és a tisztesség keresésében (lásd még Példabeszédek 21:3 és Jakab 3:17).
17:14-20 - A király kiválasztása szabályozott, hangsúlyozva, hogy a királynak olyan vezetőnek kell lennie, aki engedelmeskedik Istennek, és nem tér el Törvényétől. Ez kiemeli a szolgai vezetés eszményét és az Isten akaratának való alávetés fontosságát (lásd még 1Sámuel 8:5-7 és Zsoltárok 72:1-2).
17:18-20 - A királynak meg kellett írnia a Törvény egy példányát, és naponta el kellett olvasnia, bemutatva, hogy szükség van Isten Igéjének megismerésére és elmélkedésére. Ez azt bizonyítja, hogy a hatékony vezetés az isteni bölcsességen alapul (lásd még Józsué 1:8 és Zsolt 119:105).
17:6 - Megállapodik a két vagy három tanú elve, ami megerősíti az igazság és az igazmondás fontosságát az ítéletekben. Ez is tükrözi a közösség értékét az igazságosságra való törekvésben (lásd még Máté 18:16 és 2 Korinthus 13:1).
Kapcsolódó versek Deuteronômio, 17:
Az 5Mózes 17. fejezete meghatározza a vezetés alapelveit. Hogyan kell irányítani Isten népét? Ez a kulcsfontosságú szöveg tiltja a tökéletlen áldozatokat, bírósági eljárásokat ír elő, és törvényeket határoz meg a jövőbeli királyok számára. A fejezet hangsúlyozza az istentisztelet szentségét, a pártatlan igazságosság fontosságát és a királyi hatalom korlátait. 5Mózes 17. könyve lefekteti az igazságos teokrácia alapjait. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek megvilágítják az ebben az alapfejezetben bemutatott örökkévaló tantételeket.
1Sámuel 8:5: "Azt mondták neki: Öreg vagy, és gyermekeid nem követik példádat. Most pedig válassz nekünk királyt, hogy vezessen minket, mint a többi nemzetet." - Ez a vers bemutatja az 5Móz 17 jóslatának beteljesedését, amely arról szól, hogy Izrael királyt kér.
1Királyok 10:26: "Salamon szekereket és lovakat gyűjtött; tizennégyszáz szekér és tizenkétezer ló volt, amelyeket a szekérvárosokban és mellette tartott Jeruzsálemben." - Ez a vers bemutatja, hogy Salamon hogyan nem követte az 5Móz 17:16-ban a lovak felhalmozásának tilalmára vonatkozó utasítást.
2Krón 17:7-9: "Uralkodásának harmadik évében elküldte szolgáit Benehailt, Abdiást, Zakariást, Nátánaelt és Mikeást, hogy tanítsanak velük Júda városaiban Semaja, Netánia, Zebadia, Asahel, Semiramoth, Jonatán, Adónia és Tóbia. és Tób Adónia, valamint Elisama és Jórám papok. Magukkal vitték az Úr törvényének könyvét, bejárták Júda összes városát, tanítva a népet." - Ez a rész bemutatja az 5Móz 17:18-20-ban a király számára a törvény tanulmányozására vonatkozó utasítás végrehajtását.
Máté 2:4-6: "Összegyűjtötte a nép összes főpapját és a törvénytanítókat, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Ők pedig így válaszoltak: A júdeai Betlehemben; mert így írta a próféta: De te, Júda földjének Betlehem, semmiképpen sem vagy Júda fő városai között; mert tőled származik a vezető, aki pásztorként vezeti Izraelt, az én népemet."" - Ez a rész bemutatja, hogyan konzultáltak a vallási vezetőkkel fontos kérdésekben, ahogyan az 5Móz 17:8-13 is szerepel.
János 18:31: "Pilátus így szólt: Fogd őt, és ítéld meg törvényed szerint. „De nincs felhatalmazásunk senkit kivégezni” – tiltakoztak a zsidók." - Ez a vers tükrözi a zsidó bírói hatalom korlátozását a római uralom alatt, ellentétben az 5Móz 17-ben megállapított bírói hatalommal.
FAQ:
Mit tegyünk egy hamis prófétával az 5Móz 17 szerint?
A hamis prófétákat, akik más istenekhez vezetik a népet, el kell ítélni és halállal kell büntetni, mert félrevezetik Izraelt. (5Mózes 17:2-5)
Hogyan oldják meg a nehéz eseteket az 5Móz 17-ben?
A nehéz ügyeket papok és bírák oldják meg Isten által kiválasztott helyen, központi bíróságot hozva létre az összetett ügyekben. (5Mózes 17:8-9)
Mi a király szerepe az 5Móz 17-ben?
Izrael királyát Istennek kell kiválasztania, engedelmeskednie kell a Törvénynek, és igazságosan kell uralkodnia anélkül, hogy túlzott gazdagságot vagy hatalmat halmozna fel. (5Mózes 17:14-20)
Mi a bálványimádás elleni figyelmeztetés az 5Mózes 17-ben?
A bálványimádás súlyos bűn Izraelben, és minden más istenekkel való érintkezést ki kell vizsgálni, és szigorúan meg kell büntetni. (5Mózes 17:2-5)
Mit mond a törvény a király izraeli viselkedéséről?
A királynak naponta el kell olvasnia és követnie kell Isten törvényét, hogy szíve hűséges maradjon és igazságosan uralkodhasson. Nem szabad magát mások fölé emelnie. (5Mózes 17:18-20)
