1. Então, tomando a palavra Elifaz de Teman, disse:
2. Se começarmos a falar-e, talvez tu o leves a mal;
3. mas, quem poderá conter a palavra concebida? Eis que ensinaste a muitos, deste vigor a mãos cansadas.
4. A s tuas palavras firmaram-os que vacilavam, fortaleceste os joelhos trêmulos;
5. porém, agora que veio sobre li (a desgraça), desfaleceste; feriu-te, e tu te perturbaste.
6. A tua piedade não é a tua esperança? A perfeição dos teus caminhos não é a lua segurança?
7. Lembra-te: que inocente pereceu jamais? ou quando foram os justos destruídos?
8. Quanto a mim, tenho visto que os que praticam a iniquidade, os que semeiam dores, as segam.
9. Perecem, a um sopro de Deus, são consumidos por um sopro da sua ira.
10. (Assim é abafado) o rugido do leão, o grito da leoa; (assim) os dentes dos cachorros dos leões são despedaçados. (ver nota)
11. O leão morre por falta de presa, e os cachorros dos leões são dispersos.
12. A mim foi dita uma palavra em segredo, os meus ouvidos, como às furtadelas, perceberam o seu débil som. (ver nota)
13. No horror de uma visão noturna, quando o sono costuma apoderar-se dos homens,
14. o medo e o tremor me assaltaram, e todos os meus ossos estremeceram.
15. Ao passar diante de mim um espirito, os meus cabelos se arripiaram.
16. Parou alguém diante (de mim), cujo rosto eu não conhecia, um espectro diante dos meus olhos, e ouvi uma voz como de branda viração (que dista):
17. Porventura o homem, em confronto com Deus, será tido por justo? ou será puro diante do seu Criador?
18. Ainda os mesmos que o servem, não são estáveis, e (até) nos seus anjos encontrou defeito.
19. Quanto mais aqueles que habitam casas de barro, os quais têm a terra por fundamento, serão consumidos como pela traça?
20. De manhã até à tarde são destroçados, sem que ninguém dê couta, para sempre.
21. A corda da sua tenda (vida) é cortada, perecem, morrem, mas não em sabedoria (isto é como insensatos).
Lábjegyzetek:
4:1-5 - Elifáz, Jób egyik barátja, beszédét azzal kezdi, hogy bírálja Jób siralmát, azt sugallva, hogy szenvedése saját hibáinak következménye. Ez azt az általános nézetet mutatja, hogy a szenvedés mindig a bűn következménye (lásd még Galata 6:7-8 és Példabeszédek 3:11-12).
4:6-8 - Elifáz a tapasztalatra hivatkozik, és azzal érvel, hogy az ártatlanok nem szenvednek, és Jób biztosan hibázott. A szenvedésnek ez a leegyszerűsítő nézete figyelmen kívül hagyja az emberi tapasztalat összetettségét és a szenvedés titkát (lásd még Zsoltárok 73:12-14 és Lukács 13:1-5).
4:9-11 - Elifáz megemlíti egy látomását, amely Isten nagyságának és emberi gyarlóságának mélyebb megértését fedi fel. Ez rávilágít annak szükségességére, hogy felismerjük Isten szuverenitását, még a szenvedések közepette is (lásd még Ézsaiás 40:6-8 és Róma 9:20-21).
4:12-21 - Elifáz leírása az emberi gyarlóságról és az istenfélelemről kiemeli annak fontosságát, hogy a csapások ellenére is megőrizzük a megfelelő perspektívát. Ez azt mutatja, hogy Isten nagyságának felismerése alapvető fontosságú a szilárd hithez (lásd még Zsoltárok 103:14 és Jakab 4:14).
4:22-23 - Elifáz azzal fejezi be beszédét, hogy kijelenti, hogy a bölcsesség és az Úr félelme elengedhetetlen. Szemlélete rávilágít annak szükségességére, hogy az isteni megértést keressük a nehézségekkel szemben, valamint annak fontosságát, hogy igazodjunk Isten szándékaihoz (lásd még Példabeszédek 1:7 és Zsolt 111:10).
Kapcsolódó versek Jó, 4:
A Jób 4. fejezete elkezdi Elifáz válaszát. Hogyan értelmezi ez a barát Jób szenvedését? A szöveg Elifáz első beavatkozását mutatja be, amely azt sugallja, hogy a szenvedés mindig a bűn következménye. A fejezet olyan témákat dolgoz fel, mint a megtorlás teológiája, az emberi gyarlóság és a feltételezett erkölcsi felsőbbrendűség. A 4. munka bemutatja a hagyományos perspektívát, amely a könyvben végig kihívást jelent majd. Nézzünk meg velünk öt bibliai részt, amelyek összhangban állnak az ebben a provokatív fejezetben bemutatott érvekkel.
Példabeszédek 3:11-12: "Fiam, ne vesd meg az Úr fegyelmezését, és ne bántsd meg feddését, mert az Úr fegyelmezi azokat, akiket szeret, mint ahogy az apa teszi a fiával, akinek jót akar." - Ez a közmondás Elifáz perspektíváját tükrözi Jób 4-ben, amely arra utal, hogy Jób szenvedése az isteni fegyelem egy formája lehet.
Zsidók 12:5-6: "És elfelejtetted a bátorító szót, amelyet úgy mond neked, mint a gyermekeknek: 'Fiam, ne vesd meg az Úr fegyelmezését, és ne csüggedj, amikor megdorgál téged, mert az Úr megfegyelmezi azokat, akiket szeret, és megbünteti mindenkit, akit csak akar. elfogadja, mint egy fia." - Ez az újszövetségi szakasz a Jób 4 témáit visszhangozza, ahol Elifáz azt sugallja, hogy a szenvedés az isteni helyreigazítás egyik formája lehet.
1Péter 1:7: "Így a hited, amely sokkal többet ér, mint az elpusztuló arany, még ha tűzben megtisztul is, valódinak bizonyul, és dicséretet, dicsőséget és tiszteletet fog eredményezni, amikor Jézus Krisztus megjelenik." - Ez a vers azt a Jób 4-ben bemutatott gondolatot tükrözi, hogy a megpróbáltatások a hit finomítását szolgálhatják.
Zsoltárok 119:75: "Tudom, Uram, hogy a te ítéleteid igazságosak, és hűségesen gyötörsz engem." - Ez a zsoltár Elifáz nézetét visszhangozza a Jób 4-ben, azt sugallva, hogy a szenvedés egy igazságos és hűséges Istentől származhat.
Róma 5:3-4: "Nemcsak ez, hanem a megpróbáltatásokban is dicsekedünk, mert tudjuk, hogy a nyomorúság kitartást szül; kitartás, jóváhagyott jellem; és a jóváhagyott karakter, a remény." - Bár más szemszögből, ez a rész a szenvedés karakterformálásban betöltött szerepére reflektál, amely témát Elifáz érintett a Jób 4-ben.
FAQ:
Mit mond Elifáz Jób szenvedéséről?
Elifáz azt sugallja, hogy Jób szenvedése a bűnei következménye, és kijelenti, hogy senki sem szenved ok nélkül, és isteni helyreigazítást kell keresnie. (Jób 4:7-9)
Hogyan igazolja Elifáz Jób szenvedésével kapcsolatos állításait?
Elifáz azzal indokolja állításait, hogy megemlíti egy látomását, amelyben egy lélek kinyilatkoztatta neki, hogy az igazakat nem büntetik, de a gonoszokat igen. (Jób 4:12-21)
Mit árul el Elifáz látomása Isten és az emberek kapcsolatáról?
Elifáz látomása azt sugallja, hogy az emberek hibásak Isten előtt, és még az angyalok sem tiszták Isten szemében. (Jób 4:18-19)
Mit ajánl Elifáz Jóbnak, hogy javítson a helyzetén?
Elifáz azt tanácsolja Jóbnak, hogy ismerje el hibáit, és keresse Isten irgalmát, abban a reményben, hogy Isten helyreállítja az életét. (Jób 4:6-7)
Mit tudhatunk meg az emberi szenvedésről Elifáz beszédéből?
Elifáz beszéde azt a nézetet hangsúlyozza, hogy a szenvedés a bűn következménye, tükrözve az isteni megtorlásról szóló korabeli általános elképzelést. (Jób 4:7-9)
