pronađen 209 Rezultati za: második halál

  • A második nap: tizenkét fiatal bikát, két kost és tizennégy egyesztendõs hibátlan bárányt, (Számok könyve 29, 17)

  • A másik ember azonban szintén elfordul tõle, válólevelet ír, kezébe adja, s elküldi házából. (Vagy meghal az a második ember, aki feleségül vette.) (Második Törvénykönyv 24, 3)

  • Aztán így szólt az Úr Mózeshez: "Nézd, napjaid a halál felé hajlanak. Hívasd Józsuét, s menjen be a megnyilatkozás sátorába, hogy kiadhassam neki parancsaimat!" Mózes és Józsue tehát beléptek a megnyilatkozás sátorába. (Második Törvénykönyv 31, 14)

  • Megkerülték a várost [egyszer, a második napon], aztán visszatértek a táborba. Így tettek hat napon át. (Józsue könyve 6, 14)

  • az Úr Izrael kezére adta Lachist. A második nap bevette és kardélre hányt benne minden élõt, éppen úgy, ahogy Libnában tette. (Józsue könyve 10, 32)

  • A második sorsvetés Simeonra esett, Simeon fiainak törzsére, nemzetségeik szerint az õ örökrészük Júda fiai örökrészében terült el. (Józsue könyve 19, 1)

  • Aztán a második napon Izrael fiai fölvonultak Benjamin fiai ellen. (Bírák könyve 20, 24)

  • De Benjamin ezen a második napon is kirontott Gibeából, és földre terített Izrael fiaiból tizennyolcezer kardforgató harcost. (Bírák könyve 20, 25)

  • Ahol te meghalsz, ott haljak meg én is, ott temessenek el. Tegye velem az Úr meg ezt a rosszat, ha nem a halál választ el bennünket egymástól." (Rut könyve 1, 17)

  • Ezután Sámuel megparancsolta: "Vezessétek elém Agagot, Amalek királyát!" Agag ellenkezve állt eléje, s azt mondta: "Bizony, a halál keserû!" (Sámuel I. könyve 15, 32)

  • Ameddig Izáj fia a földön él, addig sem te, sem királyságod nincs biztonságban. Küldj hát érte és hozasd nekem ide, mert halál fia!" (Sámuel I. könyve 20, 31)

  • Azt mondta neki: "Ne félj, nem ér utol atyám keze. Te leszel Izrael királya, s én csak a második (személy) leszek. Atyám is tudja ezt jól." (Sámuel I. könyve 23, 17)


“É doce o viver e o penar para trazer benefícios aos irmãos e para tantas almas que, vertiginosamente, desejam se justificar no mal, a despeito do Bem Supremo.” São Padre Pio de Pietrelcina