pronađen 105 Rezultati za: Utolsó ítélet

• A megaláztatásban vétetett el róla az ítélet. Ki sorolhatja fel nemzedékét? Mert élete elvétetett a földrõl. (Apostolok Cselekedetei 8, 33)

• Pál azonban így válaszolt: "Ítélet nélkül nyilvánosan megvesszõztettetek és börtönbe vetettetek minket, jóllehett római polgárok vagyunk, s ráadásul most titokban akartok minket elbocsátani? Azt már nem! Jöjjenek és kísérjenek ki maguk minket!" (Apostolok Cselekedetei 16, 37)

• Amikor szíjakkal lekötözték, Pál odaszólt a mellette álló századosnak: "Szabad nektek római polgárt ítélet nélkül megostorozni?" (Apostolok Cselekedetei 22, 25)

• A kegyelemmel tehát másképpen van, mint az egy ember bûnével. Az ítélet ugyanis egynek bûnéért rótt ki büntetést, a kegyelem pedig sok vétekbõl megigazulásra vezet. (Rómaiaknak írt levél 5, 16)

• Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. (Rómaiaknak írt levél 8, 1)

• Úgy látom ugyanis, hogy Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet jelölte ki, mint olyanoknak, akiket halálra szántak, hogy látványosságul szolgáljunk a világnak, az angyaloknak és az embereknek is. (Korintusiaknak írt I. levél 4, 9)

• Én ugyanis az utolsó vagyok az apostolok közt, s arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem az Isten egyházát. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 9)

• Utolsó ellenségként a halál semmisül meg, hiszen "mindent lába alá vetett". (Korintusiaknak írt I. levél 15, 26)

• Ahogy az Írás mondja: "Ádám, az elsõ ember élõ lénnyé lett", az utolsó Ádám pedig éltetõ lélekké. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 45)

• Ha ugyanis már az ítélet szolgálata dicsõséges volt, akkor az (Isten) igazságosságának szolgálata még sokkal dicsõségesebb. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 9)

• Némely ember vétke nyilvánvaló már az ítélet elõtt is, másoké viszont csak azután derül ki. (Timóteusnak írt I. levél 5, 24)

• Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk következnek. (Timóteusnak írt II. levél 3, 1)