pronađen 735 Rezultati za: Sol
Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)
Mosolyogva nézhetsz fagyra, szárazságra, a mezõ vadjától nem kell megijedned. (Jób könyve 5, 22)
Ha megparancsolja, nem kel föl a nap sem, pecsétje elveszi a csillagok fényét. (Jób könyve 9, 7)
Útjain az éhség szegõdik társául, s kész a veszedelem elgáncsolására. (Jób könyve 18, 12)
Ereje fölkorbácsolja a tengert, bölcsessége Rahab fölé kerekedik. (Jób könyve 26, 12)
Kezüket összecsapva tapsolnak fölötte, és saját házából utána pisszegnek. (Jób könyve 27, 23)
Rájuk mosolyogtam, hogyha elcsüggedtek, arcom sugárzását nem törhették meg. (Jób könyve 29, 24)
Akarata szerint mennek ide-oda, járásukat õ határozza meg. Mindent végbevisznek, amit csak parancsol, széltében-hosszában a földkerekségen. (Jób könyve 37, 12)
Tudod-e, hogy Isten mint parancsol nekik, miként éri el, hogy felhõje fényt adjon? (Jób könyve 37, 15)
Össze lehet mérni a tojó strucc szárnyát a gólya vagy a sólyom tollazatával? (Jób könyve 39, 13)
Bölcsességed szerint szállt talán a sólyom, s terjeszti szárnyait dél felé repülve? (Jób könyve 39, 26)
Szorosan záródik az egyik a másikhoz, összekapcsolódnak, s el nem választhatók. (Jób könyve 41, 9)
