pronađen 436 Rezultati za: Sír
Miután eltemette, azt mondta fiainak: "Ha meghalok, abba a sírba tegyetek, ahova az Isten emberét temettük; az õ csontjai mellett nyugodjanak csontjaim. (Királyok I. könyve 13, 31)
Egész Izrael meg fogja siratni és el is temetik. Jerobeám (házából) õ lesz az egyetlen, akit sírba tesznek, mert Jerobeám (házából) csak benne talál az Úr, Izrael Istene tetszésére valót. (Királyok I. könyve 14, 13)
Eltemették és egész Izrael elsiratta, ahogyan az Úr szolgája, Achija próféta által elõre megmondta. (Királyok I. könyve 14, 18)
Arám királya megparancsolta harci szekerei parancsnokainak: "Ne támadjatok senkire, se kicsire, se nagyra, csak Izrael királyára!" (Királyok I. könyve 22, 31)
Történt, hogy amikor egyikük vágta a fát, a fejsze beleesett a vízbe. Siránkozva mondta: "Jaj, uram! Ráadásul kölcsön kértem." (Királyok II. könyve 6, 5)
Szolgái átvitték Jeruzsálembe és a saját sírboltjában temették el, Dávid városában. (Királyok II. könyve 9, 28)
Elizeust utolérte az a betegség, amelybe bele kellett halnia. Izrael királya, Joás elment hozzá és sírt, föléje hajolva. Azt mondta: "Atyám, atyám! Izrael kocsija és fogata!" (Királyok II. könyve 13, 14)
Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt. (Királyok II. könyve 13, 21)
"Ó, Uram, emlékezz rá, milyen hûségesen, mennyire osztatlan szívvel jártam színed elõtt, azt tettem, ami kedves a szemedben!" S keservesen sírt Hiszkija. (Királyok II. könyve 20, 3)
Atyja sírjában temették el, Uza kertjében. Fia, Jozija lett helyette a király. (Királyok II. könyve 21, 26)
Ezért ha atyáid közé szólítalak, békében szállsz sírodba, és szemed nem fogja látni azt a pusztulást, amit erre a helyre hozok." Közölték a királlyal a hírt. (Királyok II. könyve 22, 20)
Kivitette Aserát is az Úr templomából Jeruzsálemen kívülre, a Kidron völgyébe és elégette a Kidron völgyében, porrá zúzta, és porát a köznép sírhelyeire szórta. (Királyok II. könyve 23, 6)
