pronađen 436 Rezultati za: Sír

• Ne felejtsd el fiam, hogy mennyi mindent állt ki érted, amíg méhében hordott. Ha meghal, temesd mellém, ugyanabba a sírboltba. (Tóbiás könyve 4, 4)

• Tedd a kenyeredet és öntsd a borodat az igazak sírjára, és ne add a bûnösöknek. (Tóbiás könyve 4, 17)

• De az anyja sírt, és így szólt Tobithoz: "Miért küldted el a fiamat? Hát nem õ volt a bot kezünkben, amikor jött és ment elõttünk? (Tóbiás könyve 5, 18)

• Erre abbahagyta a sírást. (Tóbiás könyve 6, 1)

• Ezért félek egy kicsit. Õt magát nem öli meg, mert szereti, de ha valaki közeledni próbál hozzá, azt megöli. Egyetlen fia vagyok atyámnak és nem szeretnék meghalni. Nem akarom, hogy az értem való bánkódás a sírba vigye apámat és anyámat. Nincs más fiuk, aki eltemetné õket." (Tóbiás könyve 6, 15)

• Erre Ráguel felugrott, megcsókolta és sírva fakadt. (Tóbiás könyve 7, 6)

• s Edna, a felesége és Sára, a lánya is sírt. (Tóbiás könyve 7, 8)

• Elsiratta, aztán letörölte a könnyeit és így szólt hozzá: "Ne félj lányom! Az ég Ura fordítsa örömre szomorúságodat. Bátorság, édes lányom!" Aztán kiment. (Tóbiás könyve 7, 17)

• Aztán éjszaka együtt háltak. Ráguel fölkelt, és szólt szolgáinak. Azok mentek, és segítettek neki sírt ásni. (Tóbiás könyve 8, 9)

• Amikor a sír elkészült, Ráguel hazament, hívta a feleségét (Tóbiás könyve 8, 11)

• Aztán meghagyta szolgáinak, hogy még hajnal elõtt temessék be a sírt. (Tóbiás könyve 8, 18)

• Amikor megérkeztek Ráguelhez, Tóbiás épp ebédelt. Fölkelt, és üdvözölte (Gábaelt). Gábael sírt, és ezekkel a szavakkal mondott rá áldást: "Tökéletes, igaz és jótékony apának kiváló fia, az Úr adja meg neked, feleségednek, feleséged apjának és anyjának az ég áldását! Áldom az Istent, mert megláthattam unokatestvéremnek, Tobitnak élõ képmását." (Tóbiás könyve 9, 6)