pronađen 96 Rezultati za: Nemzetek
Népek szolgáljanak neked és nemzetek hódoljanak elõtted. Légy ura testvéreidnek, s hajoljanak meg elõtted anyád fiai. - Legyen átkozott, aki átkoz, és áldott, aki áld téged." (Teremtés könyve 27, 29)
Szétszórlak benneteket a nemzetek közé. Kardot rántok ellenetek, hogy országotokat pusztasággá tegyem és városaitokat romhalmazzá. (Leviták könyve 26, 33)
elvesztek a nemzetek között, és ellenségeitek földje emészt meg benneteket. (Leviták könyve 26, 38)
Javukra megemlékezem a szövetségrõl, amelyet az elsõ nemzedékkel kötöttem, amelyet a nemzetek szeme láttára kihoztam Egyiptom földjérõl, hogy én, az Úr legyek az Istenük." (Leviták könyve 26, 45)
Bárák pedig a nemzetek Harosetjéig üldözte a szekereket és a sereget. Sziszerának egész seregét kardélre hányták, nem menekült meg egyetlen ember sem. (Bírák könyve 4, 16)
Erre Mikajehu megjegyezte: "Ha épségben térsz vissza, akkor nem szólt általam az Úr! Halljátok meg mind, ti nemzetek!" (Krónikák II. könyve 18, 27)
Ekkor sokan ajándékokat hoztak Jeruzsálembe az Úrnak, és drágaságokat Hiszkijának, Júda királyának. Ettõl kezdve nagy híre lett az összes nemzetek között. (Krónikák II. könyve 32, 23)
Manassze arra csábította Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy nagyobb gonoszságot mûveljenek, mint azok a nemzetek, amelyeket az Úr kiirtott Izrael fiai elõl. (Krónikák II. könyve 33, 9)
Nemcsak a nép, hanem a papok összes elöljárói is sok-sok hûtlenséget követtek el, utánozva a nemzetek valamennyi iszonyatos dolgát. Megszentségtelenítették az Úr templomát, amelyet pedig õ tett szentté Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 36, 14)
Amikor ellenségeink ezt mind megtudták, és a körülöttük levõ nemzetek látták, nagy csoda volt a szemükben. Tudatára ébredtek, hogy Istenünk vitte véghez ezt a mûvet. (Nehemiás könyve 6, 16)
Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)
Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket? (Zsoltárok könyve 2, 1)
