pronađen 297 Rezultati za: Jeruzsálem pusztulása
Hát elfelejtettétek atyáitok gonoszságait, Júda királyainak és feleségeiknek gonoszságait; a ti és feleségeitek gonoszságait, amelyet Júda földjén és Jeruzsálem utcáin elkövettetek? (Jeremiás könyve 44, 9)
sõt, továbbra is úgy akarunk tenni, amint megfogadtuk: tehát tömjénáldozatot mutatunk be az ég királynõjének, és kiöntjük tiszteletére az italáldozatot, úgy, ahogy szoktuk, mi és atyáink, továbbá királyaink és fõembereink, Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Akkor ugyanis jóllakásig ehettünk; jó dolgunk volt és nem kellett bajt látnunk. (Jeremiás könyve 44, 17)
"Hát nem ez az illatáldozat az, amelyet Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin bemutattatok, ti és atyáitok, királyaitok és fõembereitek és a föld népe is; hát nem erre emlékezett most az Úr, és nem ezt vette a szívére? (Jeremiás könyve 44, 21)
Már közel van Moáb veszte, szinte rohanva közelít pusztulása. (Jeremiás könyve 48, 16)
A rajtam esett erõszakért s minden szenvedésemért, bûnhõdjék Babilon! - mondja Sion lakossága. A vérem szálljon Káldea lakóira! - mondja Jeruzsálem. (Jeremiás könyve 51, 35)
Ti, akik megmenekültetek a kardtól: gyertek ki onnét, meg se álljatok! Gondoljatok az Úrra abban a távoli országban, és jusson eszetekbe Jeruzsálem! (Jeremiás könyve 51, 50)
Uralkodásának 9. évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján felvonult Babilon királya, Nebukadnezár és egész serege Jeruzsálem ellen; aztán tábort ütött a várossal szemben és körülvette sánccal. (Jeremiás könyve 52, 4)
Felgyújtotta az Úr templomát, a királyi palotát és Jeruzsálem minden házát. (Jeremiás könyve 52, 13)
A káldeus sereg meg, amely a testõrség parancsnokával volt, körös-körül lerombolta Jeruzsálem falait. (Jeremiás könyve 52, 14)
Jeruzsálem emlékezetébe idézi nyomorúsága és elnyomatása napjait, amikor népe ellenség kezére került, és senki nem sietett segítségére. Elnyomói látták ezt, és mulattak pusztulásán. (Siralmak könyve 1, 7)
Súlyosan vétkezett Jeruzsálem, és tisztátalanná vált. Azok, akik tisztelték, most mind megvetik, mert látják gyalázatát. Õ maga meg csak sóhajtozik, és szégyenében elfordítja arcát. (Siralmak könyve 1, 8)
Sion a kezét nyújtja, de nincs, aki vigasztalja. Az Úr mindenfelõl elnyomókat küldött Jákob ellen. S Jeruzsálem utálat tárgya lett körükben. (Siralmak könyve 1, 17)
