pronađen 94 Rezultati za: János

  • Amikor az Olajfák-hegyén a templommal szemben leült, Péter, Jakab, János és András külön megkérdezték: (Márk evangéliuma 13, 3)

  • Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: "János az õ neve." Mindnyájan csodálkoztak. (Lukács evangéliuma 1, 63)

  • A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. (Lukács evangéliuma 3, 15)

  • Ezért János így szólt hozzájuk: "Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erõsebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Õ majd Szentlélekben és tûzben fog benneteket megkeresztelni. (Lukács evangéliuma 3, 16)

  • Õk azonban ezt mondták neki: "János tanítványai böjtölnek és imádkoznak, s ugyanígy a farizeusok tanítványai is. A tieid ellenben esznek és isznak." (Lukács evangéliuma 5, 33)

  • Ezekrõl az eseményekrõl a tanítványai mind beszámoltak Jánosnak. János magához hívatta két tanítványát (Lukács evangéliuma 7, 18)

  • Amikor a két férfi Jézushoz ért, elõadta: "Keresztelõ János küldött el minket hozzád, hogy kérdezzük meg: Te vagy-e az eljövendõ, vagy mást várjunk?" (Lukács evangéliuma 7, 20)

  • Amikor János követei elmentek, Jánosról kezdett beszélni a népnek: "Mit mentetek ki látni a pusztába? Széltõl hajladozó nádat? (Lukács evangéliuma 7, 24)

  • Akik hallgatták, az egész nép, sõt még a vámosok is igazat adtak az Istennek, és fölvették János keresztségét. (Lukács evangéliuma 7, 29)

  • Mert eljött Keresztelõ János, kenyeret nem eszik, bort nem iszik s azt beszélitek róla, hogy ördöge van. (Lukács evangéliuma 7, 33)

  • Heródes negyedes fejedelem mindenrõl hallott, ami csak történt, és nagy kétségek gyötörték. Némelyek azt állították, hogy János támadt fel a halálból, (Lukács evangéliuma 9, 7)

  • János vette át a szót: "Mester - mondta -, láttunk egy embert, aki ördögöt ûzött a nevedben, de megtiltottuk neki, mert nem követ téged velünk." (Lukács evangéliuma 9, 49)


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina