pronađen 94 Rezultati za: Istentõl

  • A testvéri szeretetrõl nem szükséges írnom, hiszen Istentõl tanultátok, hogy egymást szeressétek, (Tesszalonikaiaknak írt I. levél 4, 9)

  • Timóteusnak, a hitben igaz fiának. Kegyelem, irgalom és békesség Istentõl, az Atyától, és Urunktól, Krisztus Jézustól. (Timóteusnak írt I. levél 1, 2)

  • Timóteusnak, szeretett fiának. Kegyelem, irgalom és békesség Istentõl, az Atyától és Urunktól, Krisztus Jézustól! (Timóteusnak írt II. levél 1, 2)

  • Titusznak, a közös hitben szeretett fiának. Kegyelem és békesség Istentõl, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítõnktõl! (Titusznak írt levél 1, 4)

  • Kegyelem nektek és békesség Istentõl, az Atyától és Urunktól, Jézus Krisztustól! (Filemonnak írt levél 1, 3)

  • Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élõ Istentõl, (Zsidóknak írt levél 3, 12)

  • Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentõl, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné, (Szent Jakab levele 1, 5)

  • Azok, akik az Istentõl születtek, nem követnek el bûnt, mert az õ magja bennük marad, és nem vétkezhetnek, mert az Istentõl születtek. (Szent János I. levele 3, 9)

  • Errõl ismerhetõk fel az Isten gyermekei és a sátán fiai. Aki nem az igazságosságot teszi, az nem Istentõl való. Ugyanígy az sem, aki nem szereti testvérét. (Szent János I. levele 3, 10)

  • Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentõl származnak-e, mert sok hamis próféta ment ki a világba. (Szent János I. levele 4, 1)

  • Az Istentõl származó lelket errõl ismeritek fel: minden lélek, amely megvallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentõl van. (Szent János I. levele 4, 2)

  • S minden lélek, amely nem vallja meg Jézust, nem az Istentõl való, hanem az antikrisztusé, akirõl hallottátok, hogy eljön, és most már a világban is van. (Szent János I. levele 4, 3)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina