pronađen 6746 Rezultati za: Hogy
Ezért félek egy kicsit. Õt magát nem öli meg, mert szereti, de ha valaki közeledni próbál hozzá, azt megöli. Egyetlen fia vagyok atyámnak és nem szeretnék meghalni. Nem akarom, hogy az értem való bánkódás a sírba vigye apámat és anyámat. Nincs más fiuk, aki eltemetné õket." (Tóbiás könyve 6, 15)
De az angyal így felelt: "Nem emlékszel, mire intett apád? Meghagyta, hogy apád nemzetségébõl végy feleséget. Hallgass hát rám, testvér, s vedd feleségül! A démon miatt ne aggódjál. Tudom, hogy ma éjjel feleségül kapod a lányt. (Tóbiás könyve 6, 16)
Ha belépsz a nászszobába, fogd a hal máját és szívét, és tégy belõle a füstölõben levõ parázsra. A füst majd szétterjed, a démon megérzi a szagát és elmenekül, többé nem kell félni, hogy találkozik vele az ember a lánynál. (Tóbiás könyve 6, 17)
Aztán mielõtt egyesülnétek, elõbb mindketten imádkozzatok. Kérjétek az ég Urát, hogy ajándékozzon meg benneteket kegyelmével és oltalmával. Ne félj, hiszen öröktõl fogva neked szánták, neked kell ma megmentened. Veled tart majd, s biztosan tudom, hogy lesznek tõle gyermekeid, akik olyanok lesznek majd neked, mint a testvérek. Ne tétovázz!" Ahogy Tóbiás meghallotta Ráfael beszédét és megtudta, hogy Sára a nõvére, apja családjának a rokona, annyira megszerette, hogy szívét semmi sem tudta elfordítani tõle. (Tóbiás könyve 6, 18)
"Hogy van?" "Él és egészséges." S Tóbiás azt is hozzátette: "Õ az apám." (Tóbiás könyve 7, 5)
Aztán így szólt hozzá: "Áldjon meg az Isten, fiam! Igen kiváló embernek vagy a fia. Milyen kár, hogy egy ilyen becsületes és jószívû ember megvakult." A nyakába borult testvérének, Tóbiásnak és zokogott, (Tóbiás könyve 7, 7)
Ráguel meghallotta, és azt mondta a fiatalembernek: "Egyél-igyál, mulass jól! Csak rajtad áll, testvérem, hogy feleségül veszed-e lányomat, Sárát. Én nem tehetem meg, hogy máshoz adjam, hisz te vagy a legközelebbi rokona. (Tóbiás könyve 7, 10)
De õszintén beszélek veled, fiam: hétszer is megpróbáltam, hogy férjet szerezzek neki a rokonaink közül, de amint közeledtek hozzá, még azon az éjjel mind meghaltak. De most egyél és igyál, fiam, az Úr majd megajándékoz kegyelmével és békéjével benneteket." Tóbiás kijelentette: "Hallani sem akarok evésrõl-ivásról, amíg meg nem mondod kereken, mi a szándékod." Ráguel így felelt: "Nos, mivel Mózes törvénye szerint a tiéd, az ég is azt akarja, hogy a tiéd legyen. Rád bízom hát nõvéredet. Mostantól a bátyja vagy, õ meg a nõvéred. Mától kezdve örökre a tiéd. Az ég Ura legyen hozzátok irgalmas ma este, fiam, és árassza rátok kegyelmét és békéjét." (Tóbiás könyve 7, 11)
Amikor befejezték az evést és ivást, arról kezdtek beszélni, hogy lefekszenek, s az ebédlõbõl a nászszobába vezették a fiatalembert. (Tóbiás könyve 8, 1)
Közben a szülõk kimentek és bezárták az ajtót. Tóbiás fölkelt az ágyból és azt mondta Sárának: "Kelj fel, nõvérem! Imádkozzunk együtt és könyörögjünk Urunkhoz, hogy elnyerjük kegyelmét és segítségét." (Tóbiás könyve 8, 4)
Az fölkelt és elkezdtek imádkozni, hogy oltalmat találjanak. Tóbiás kezdte: "Áldott vagy, atyáink Istene! Áldott a te neved örökkön-örökké! Dicsõítsenek az egek és mind a teremtmények mindörökké. (Tóbiás könyve 8, 5)
Uram, én most nem rendetlen vággyal veszem el nõvéremet, hanem tiszta szándékkal. Engedd, hogy irgalmat találjon és találjak én is, és együtt öregedjünk meg." (Tóbiás könyve 8, 7)
