pronađen 5961 Rezultati za: Fel
Az esztendõ elmúltával történt, hogy felvonult ellene Arám serege. Benyomultak Júdába és Jeruzsálembe, megölték a nép összes fõembereit, zsákmányukat pedig mind hazaküldték a királynak Damaszkuszba. (Krónikák II. könyve 24, 23)
Amacja összegyûjtötte Júdát, és felállította õket a nemzetségek rendjében, az ezres és a százas csoportok vezetõi szerint, egész Júdát és Benjamint. Aztán megszámlálta õket húszévestõl kezdve fölfelé. Úgy találta, hogy háromszázezren vannak a kiválasztottak, akik dárdát és pajzsot ragadva hadba vonulhatnak. (Krónikák II. könyve 25, 5)
Erre Amacja megkérdezte az Isten emberétõl: "De mi lesz azzal a száz talentummal, amelyet az izraeli segédcsapatnak adtam?" Az Isten embere azt felelte neki: "Van annyi az Úrnak, hogy ennél többet is tud adni neked." (Krónikák II. könyve 25, 9)
Történt, hogy amint Amacja az edomiak leverése után visszatért, magával hozta Szeir fiainak istenségeit. Istenek gyanánt felállította õket, leborult elõttük, és tömjént gyújtott nekik. (Krónikák II. könyve 25, 14)
Joás, Izrael királya, ezzel az üzenettel küldte õket vissza Amacjához, Júda királyához: "A libanoni bogáncs követséget küldött a libanoni cédrushoz ezzel a kéréssel: Add a lányodat feleségül a fiamhoz! Közben a libanoni erdõ vadja arra jártában eltiporta a bogáncsot. (Krónikák II. könyve 25, 18)
Azt gondolod: Lám, megvertem Edomot. Emiatt a szíved felfuvalkodott, hogy még nagyobb dicsõségre áhítozzál. Maradj nyugton a házadban! Miért hívod ki magad ellen a sorsot, hogy baj érjen és veled együtt Júdát is?" (Krónikák II. könyve 25, 19)
Erre Joás, Izrael királya is felvonult és Bet-Semesnél, amely még Júdához tartozik, szembeszálltak egymással: õ és Amacja. (Krónikák II. könyve 25, 21)
Istent szolgálta Zecharjahu idejében, aki õt istenfélelemre tanította. Amikor az Urat szolgálta, az Isten sikert is adott neki. (Krónikák II. könyve 26, 5)
Uzija Jeruzsálemben bástyákat épített: a Szegletkapu, a Völgy-kapu és a Sarok-kapu felett, majd megerõsítette õket. (Krónikák II. könyve 26, 9)
Uzijának begyakorolt serege is volt. Csapatonként vonultak hadba, szám szerint. Jegyzéküket Jeuel jegyzõ, Maaszejahu felügyelõ készítette a király egyik fõemberének, Hananjának a vezetésével. (Krónikák II. könyve 26, 11)
Amikor megerõsödött, a szíve felfuvalkodott, úgyhogy gonoszságot mûvelt. Vétkezett az Úr, az õ Istene ellen: bement a szentélybe, hogy az illatáldozat oltárán áldozatot mutasson be. (Krónikák II. könyve 26, 16)
Erre Uzija haragra lobbant. Kezében ott volt a füstölõ, hogy tömjént gyújtson. Miközben a templomban, az illatoltár mellett haragosan feleselt a papokkal, homlokán kiütött a lepra a papok szeme láttára. (Krónikák II. könyve 26, 19)
