pronađen 2230 Rezultati za: Fa
Aztán levágott egy kost a nyájból és szíves fogadtatásban részesítette õket. Megmosakodtak, megfürödtek és asztalhoz ültek. Akkor azt mondta Tóbiás Ráfaelnak: "Azarja testvér, légy szíves, kérd meg Ráguelt, adja hozzám a nõvéremet, Sárát feleségül." (Tóbiás könyve 7, 9)
Akkor Tóbiásnak eszébe jutott, amit Ráfael mondott neki. Elõvette hát táskájából a hal szívét és máját, és a füstölõben levõ parázsra tette. (Tóbiás könyve 8, 2)
A démon nem állhatta a hal füstjét, így el is menekült a levegõben, meg sem állt Egyiptomig. Ráfael üldözõbe vette, megkötözte és odaláncolta. (Tóbiás könyve 8, 3)
Tóbiás akkor Ráfaelhez fordult: (Tóbiás könyve 9, 1)
Azt is tudod, hogy milyen kijelentést tett Ráguel, így az õ esküje is kötelez." Ráfael tehát elment négy szolgával és két tevével Médiába, Rágesbe. Gábaelnél szálltak meg. Megmutatta neki az elismervényt, s közölte vele, hogy Tobit fia, Tóbiás házasságot köt, és meghívja a lakodalomra. Gábael átadta neki a zsákokat - a pecsét érintetlen volt rajtuk. Felrakták õket a tevékre, s jó korán elindultak együtt a lakodalomra. (Tóbiás könyve 9, 5)
De õ csak erõsködött: "Hagyd el, úgyis hiába akarsz becsapni. Meghalt a fiam." Mindennap kiment és kémlelte az utat, amelyiken elment a fia. Senkinek sem hitt már. Amikor a nap lenyugodott, õ is hazament, hogy aztán egész éjjel keseregjen és sírjon, mert nem jött álom a szemére. Egy falat nem sok, de annyit sem evett egész nap, éjjel meg egyfolytában siratta a fiát, Tóbiást. Amikor vége lett a két hétig tartó lakodalomnak - Ráguel megfogadta, hogy ilyet rendez a lányának -, azt mondta Tóbiás Ráguelnek: "De most már engedj el! Különben apám és anyám azt hiszi, hogy soha többé nem lát. Arra is kérlek, atyám, engedd meg, hogy visszatérjek apámhoz: mondtam már, milyen állapotban hagytam otthon." (Tóbiás könyve 10, 7)
Akkor azt mondta Ráfael: "Tudod, milyen állapotban hagytuk otthon apádat. (Tóbiás könyve 11, 2)
Ráfael így szólt Tóbiáshoz, mielõtt még odaért volna apjához: (Tóbiás könyve 11, 7)
Akkor Ráfael félrehívta kettõjüket, és így szólt hozzájuk: "Dicsõítsétek Istent minden élõlény elõtt, és mondjatok neki köszönetet azért, amit veletek tett. Dicsõítsétek és magasztaljátok nevét. Mindenki elõtt hirdessétek az Isten tetteit, mert méltó rá, s ne szûnjetek meg köszönetet mondani neki. (Tóbiás könyve 12, 6)
Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen." (Tóbiás könyve 12, 15)
Átok rá, aki gúnyol, átok rá, aki elpusztít, lerombolja faladat, ledönti bástyáidat, fölégeti házaidat. (Tóbiás könyve 13, 12)
Hiszen Jeruzsálem újra fölépül, és az õ háza is minden idõkre. Boldog volnék, ha nemzetségembõl valaki megérné, megláthatná dicsõségedet és magasztalhatná az ég Királyát. Zafírból és smaragdból épülnek majd Jeruzsálem kapui, drágakõbõl a falaid. Aranyból lesznek Jeruzsálem bástyái és színaranyból a falaid. (Tóbiás könyve 13, 16)
