pronađen 25068 Rezultati za: És
Ceruja fia, Abisáj megkérdezte a királytól: "Mit átkozza ez a döglött kutya uramat, királyomat? Engedd meg, hogy odamenjek és fejét vegyem!" (Sámuel II. könyve 16, 9)
De a király így válaszolt: "Mit akartok tõlem, Ceruja fia? Hagyjátok, hadd átkozódjék. Ha az Úr meghagyta neki: Átkozd meg Dávidot, akkor ki kérheti számon: miért teszel ilyet?" (Sámuel II. könyve 16, 10)
Aztán azt mondta Dávid Abisájnak és tisztjeinek: "Ha a saját fiam, aki ágyékomból származik, az életemre tör, mennyivel inkább Benjaminnak ez a fia itt. Hagyjátok, hadd átkozzon! Mert az Úr hagyta meg neki. (Sámuel II. könyve 16, 11)
Talán majd megszán az Úr nyomorúságomban és jót ad a helyett az átok helyett, amely ma ér." (Sámuel II. könyve 16, 12)
Ezzel Dávid ment embereivel együtt tovább az útján. Simi azonban szintén lement a lejtõn, s folyvást átkozta, kõvel dobálta és fölkavarta elõtte a port. (Sámuel II. könyve 16, 13)
A király és az egész nép, amely vele tartott, kimerülten érkezett..., de ott végre lélegzethez jutott. (Sámuel II. könyve 16, 14)
Husai így válaszolt Absalomnak: "Nem! Akit az Úr, ez a nép itt és Izrael fiai választottak, azzal kívánok tartani és élni. (Sámuel II. könyve 16, 18)
S másodszor: Kinek szolgáljak, ha nem a fiának? Amint atyádat szolgáltam, neked is szolgálatodra leszek." (Sámuel II. könyve 16, 19)
Achitofel azt mondta Absalomnak: "Menj be atyád ágyasaihoz, akiket itt hagyott, hogy õrizzék a palotát. Ha aztán egész Izrael meghallja, hogy gyûlöletessé tetted magad atyád elõtt, azok, akik hozzád csatlakoztak, mind bátorságot merítenek." (Sámuel II. könyve 16, 21)
Így hát fölvertek Absalomnak a tetõn egy sátort, és Absalom egész Izrael szeme láttára bement atyja ágyasaihoz. (Sámuel II. könyve 16, 22)
Achitofelnek a tanácsa ugyanis, amelyet azokban a napokban adott, annyit jelentett, mintha valaki az Istentõl kapott volna intést. Ilyen sokat számított Achitofel tanácsa mind Dávidnak, mind Absalomnak. (Sámuel II. könyve 16, 23)
Rajtaütök, amikor fáradt, s a keze erõtlen, és rémületbe ejtem. Erre az egész nép, amely vele tart, elmenekül. Akkor a királyra támadok, (Sámuel II. könyve 17, 2)
