Provérbios, 8

1. Porventura não clama a Sabedoria e a inteligência não eleva a sua voz?

1. Hát a bölcsesség nem kiált, és az okosság nem hallatja szavát?

2. No cume das montanhas posta-se ela, e nas encruzilhadas dos caminhos.

2. Fönt a magaslaton az út fölött, ott áll, ahol az utak keresztezik egymást.

3. Alça sua voz na entrada das torres, junto às portas, nas proximidades da cidade.

3. A város kapuinál, a kapuk nyílásánál hangosan kiáltja:

4. “É a vós, ó homens, que eu apelo; minha voz se dirige aos filhos dos homens.

4. "Férfiak, hozzátok intézem szózatom, emberek, nektek szól a szavam!

5. Ó simples, aprendei a prudência, adquiri a inteligência, ó insensatos.

5. Ó, ti együgyûek, legyetek okosak végre, és ti balgatagok, térjetek már észre!

6. Prestai atenção, pois! Coisas magníficas vos anuncio, de meus lábios só sairá retidão,

6. Figyeljetek ide! Amit hirdetek, az helyes, õszinte szóra nyílnak ajkaim.

7. porque minha boca proclama a verdade e meus lábios detestam a iniquidade.

7. Mert az én számat az igazság mozgatja, ajkaim borzadnak minden álnokságtól.

8. Todas as palavras de minha boca são justas, nelas nada há de falso nem de tortuoso.

8. Számnak minden szava színtiszta igazság, nincsen benne semmi kitekert vagy hamis.

9. São claras para os que as entendem e retas para o que chegou à ciência.*

9. Az értelmes embernek mind megfelel, aki szert tett a tudásra, az helyesli õket.

10. Recebei a instrução e não o dinheiro. Preferi a ciência ao fino ouro,

10. Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál,

11. pois a Sabedoria vale mais que as pérolas e joia alguma a pode igualar.

11. Mert a bölcsesség jobb a korallnál, nem érhet föl vele semmilyen drágaság."

12. Eu, a Sabedoria, sou amiga da prudência, possuo uma ciência profunda.

12. "Nekem, a bölcsességnek birtokomban van az eszesség, én találtam fel az éleslátás tudományát.

13. O temor do Senhor é o ódio ao mal. Orgulho, arrogância, caminho perverso, boca mentirosa: eis o que eu detesto.

13. [Az Úr félelme a rossznak utálata.] A gõg és a fennhéjázás, a gonosz élet és a száj hamissága gyûlöletes nekem.

14. Meu é o conselho e o bom êxito, minha a inteligência, minha a força.*

14. Az én tulajdonom a jó tanács és a siker, enyém az okosság és enyém a lelkierõ.

15. Por mim reinam os reis e os legisladores decretam a justiça;*

15. Általam kormányoznak a királyok, és tesznek igazságot a tisztségviselõk.

16. por mim governam os magistrados e os magnatas regem a terra.

16. Általam uralkodnak a fejedelmek, és ítélkeznek a fõemberek az egész föld fölött.

17. Amo os que me amam. Quem me procura, encontra-me.

17. Akik szeretnek, azokat szeretem, s aki keres, az rám is talál.

18. Comigo estão a riqueza e a glória, os bens duráveis e a justiça.

18. Nálam van a gazdagság, s nálam a dicsõség, a tekintélyes vagyon és az igazságosság.

19. Mais precioso que o mais fino ouro é o meu fruto, meu produto tem mais valor que a mais fina prata.

19. Gyümölcseim jobbak, mint az arany s a színarany, hasznom többet ér, mint a válogatott ezüst.

20. Sigo o caminho da justiça, no meio da senda da equidade.

20. Az igazságosság útjain járok, annak ösvényén, ami jogos.

21. Deixo os meus haveres para os que me amam e acumulo seus tesouros.

21. Azoknak, akik szeretnek, vagyont adok és megtöltöm csûreiket."

22. O Senhor me criou, como primícia de suas obras, desde o princípio, antes do começo da terra.*

22. "Alkotó munkája elején teremtett az Úr, õsidõktõl fogva, mint legelsõ mûvét.

23. Desde a eternidade fui formada, antes de suas obras dos tempos antigos.

23. Az idõk elõtt alkotott, a kezdet kezdetén, a föld születése elõtt.

24. Ainda não havia abismo quando fui concebida, e ainda as fontes das águas não tinham brotado.

24. Amikor létrehozott, még õsvizek sem voltak, és a forrásokból még nem tört elõ víz.

25. Antes que assentados fossem os montes, antes dos outeiros, fui dada à luz;

25. Mielõtt a hegyek keletkeztek volna, korábban hívott létre, mint a halmokat,

26. antes que fossem feitos a terra e os campos e os primeiros elementos da poeira do mundo.

26. amikor a földet és a mezõket még nem alkotta meg, és a föld elsõ rögét sem.

27. Quando ele preparava os céus, ali estava eu; quando traçou o horizonte na superfície do abismo,*

27. Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az õsvíz színére a kört megvonta,

28. quando firmou as nuvens no alto, quando dominou as fontes do abismo,

28. amikor a felhõket fölerõsítette, s az õsforrások erejét megszabta;

29. quando impôs regras ao mar, para que suas águas não transpusessem os limites, quando assentou os fundamentos da terra,

29. amikor kijelölte a tenger határát - és a vizek nem csaptak ki -, amikor megrajzolta a föld szilárd részét.

30. junto a ele estava eu como artífice, brincando todo o tempo diante dele,*

30. Ott voltam mellette mint a kedvence, napról napra csak bennem gyönyörködött, mindig ott játszottam a színe elõtt.

31. brincando sobre o globo de sua terra, achando as minhas delícias junto aos filhos dos homens.

31. Ott játszottam az egész földkerekségen, s örömmel voltam az emberek fiai között."

32. E agora, meus filhos, escutai-me: felizes aqueles que guardam os meus caminhos.

32. "Nos hát, fiaim, hallgassatok rám! Jól járnak, akik megtartják útjaimat.

33. Ouvi minha instrução para serdes sábios, não a rejeiteis.

33. Halljátok meg intõ szavamat: legyetek bölcsek, s ne tagadjátok meg tõle a figyelmet!

34. Feliz o homem que me ouve e que vela todos os dias à minha porta e guarda os umbrais de minha casa!

34. Boldog ember, aki hallgat rám, aki napról napra õrködik ajtómnál, s õrzi kapuim félfáit.

35. Pois quem me acha encontra a vida e alcança o favor do Senhor.

35. Aki megtalál, az életet talál, és elnyeri az Úrnak tetszését.

36. Mas quem me ofende, prejudica-se a si mesmo; quem me odeia, ama a morte.”

36. De aki vét ellenem, saját lelkének árt, akik elvetnek, a halált kedvelik."