Eclesiástico, 51

1. Eu vos glorificarei, ó Senhor e rei, eu vos louvarei, ó Deus, meu salvador.

1. Engedd, hogy áldjalak, Uram és Királyom, hogy magasztaljalak, üdvömnek Istene. Háladalt szeretnék zengeni nevednek.

2. Glorificarei o vosso nome, porque fostes meu auxílio e meu protetor.

2. Mert segítõm és oltalmazóm lettél, s megóvtad testemet az enyészettõl, megoltalmaztál a gonosz nyelv tõrétõl, a hazugságot kitalálók ajkától; azokkal szemben, akik ellenem támadnak, oltalmazóm lettél és megmentettél,

3. Livrastes meu corpo da perdição, das ciladas da língua injusta, e dos lábios dos forjadores de mentira. Fostes meu apoio contra aqueles que me acusavam.

3. nagy irgalmasságod szerint és neved dicsõsége szerint, az engem elnyelni készülõk torkától, azok kezétõl, akik életemre törtek, a sok szorongatástól, amely rámszakadt,

4. Libertastes-me conforme a extensão da misericórdia de vosso nome, dos rugidos dos animais ferozes, prestes a me devorar;

4. a fojtogató lángtól, amely körülvett, a tûztõl, amelyet nem én szítottam,

5. da mão daqueles que atacavam a minha vida, do assalto das tribulações que me aturdiam,

5. az alvilág ölének mélyétõl, a hitvány ajkaktól és a hazug szótól,

6. e da violência das chamas que me rodeavam. Em meio ao fogo não me queimei.*

6. a király elõtt a gonosz nyelv rágalmától. Mivel már közel voltam a halálhoz, életem leszállt a Seol kapuihoz.

7. Libertastes-me das profundas entranhas da morada dos mortos, da língua maculada, das palavras mentirosas, do rei iníquo e da língua injusta.*

7. Bárhova fordultam, nem akadt gyámolom, támaszt kerestem, de seholsem találtam.

8. Minha alma louvará o Senhor até a morte,*

8. Ekkor irgalmadra gondoltam, én Uram, és öröktõl fogva végbevitt tetteidre. Mert segítesz azokon, akik benned bíznak, és megmented õket ellenségeiktõl.

9. porque a minha vida estava prestes a cair nas profundezas da região dos mortos.

9. Ezért fölemeltem hangomat a földrõl, és esdekeltem, hogy ments meg a haláltól.

10. Eles me rodearam de todos os lados, e ninguém lá estava para ajudar-me. Esperava algum auxílio dos homens e nada veio.

10. Szólottam az Úrhoz, Uramnak atyjához: "Szorongattatásom napján ne hagyj el, az acsarkodásnak s a magánynak idején. Akkor majd mindennap dicsérem a neved és hálásan magasztallak."

11. Lembrei-me, Senhor, da vossa misericórdia, e de vossas obras que datam do princípio do mundo,

11. Ekkor imádságom meghallgatást talált, megmentettél az elpusztulástól, s a nehéz idõkbõl kiszabadítottál.

12. pois libertais, Senhor, aqueles que esperam em vós, e os salvais das mãos das nações.

12. Ezért magasztallak és áldalak téged, és zengem az Úr nevének dicséretét.

13. Exaltastes a minha habitação sobre a terra, e eu vos roguei quando a morte se aproximou de mim;*

13. Kisfiú koromban, mielõtt utakra indultam, nyíltan bölcsességet kértem imáimban.

14. invoquei o Senhor, pai do meu Senhor, para que não me abandonasse no dia de minha aflição, sem socorro, durante o reinado dos soberbos.

14. A templomkapunál tanultam meg becsülni, s életem végéig kutatok utána.

15. Louvarei sem cessar o vosso nome; eu o glorificarei em meus louvores, porque foi ouvida a minha prece,

15. Virágkorában a szívem örömét lelte benne, amikor olyan volt, mint színesedõ szõlõ. A lábam egyenes úton járt, s ifjúkorom óta nyomon követtem.

16. porque me livrastes da perdição, e salvastes-me do perigo num tempo de iniquidade.

16. Ha egy kissé felé fordítottam fülem, máris kaptam, nagy bölcsességet szereztem.

17. Eis por que eu vos glorificarei e cantarei vossos louvores e bendirei o nome do Senhor.*

17. A segítségével elõbbre jutottam, áldom, aki nekem bölcsességet adott.

18. Quando eu era ainda jovem, antes de ter viajado, busquei abertamente a sabedoria na oração:

18. Elhatároztam, hogy (jól) be is gyakorlom, buzgón törekedtem a jóra és nem is csalódtam.

19. pedi-a a Deus no templo, e a buscarei até o fim de minha vida. Ela floresceu como uma videira precoce

19. Keményen küszködött érte a szívem, s azon voltam, hogy tartsam a törvényt. Magasba emeltem kezemet és tudatlanságom miatt panaszkodtam.

20. e meu coração alegrou-se nela. Meus pés andaram por caminho reto: desde a minha juventude tenho procurado encontrá-la.

20. Rászántam lelkemet, és meg is leltem (a bölcsességet) tisztán. A szívemet kezdettõl felé fordítottam, így nem leszek én sem soha elhagyatott.

21. Apliquei um pouco o meu ouvido e logo a recolhi.

21. Izzott egész bensõm, hogy megtalálhassam, ezért el is nyertem értékes kincs gyanánt.

22. Encontrei em mim mesmo muita sabedoria, e nela fiz grande progresso.

22. Nyelvemet az Úrtól jutalomként kaptam, azért most vele adok hálát neki.

23. Tributarei glória àquele que a deu a mim,

23. Gyertek hozzám, akik tudatlanok vagytok, foglaljatok helyet az iskolámban.

24. pois resolvi pô-la em prática; fui zeloso no bem e não serei confundido.

24. Meddig akartok még ezt-azt nélkülözni, meddig maradjon még szomjas a lelketek?

25. Lutou minha alma para atingi-la, robusteci-me, pondo-a em prática.

25. Megnyitom a számat, és beszélni kezdek, s vagyont szerezhettek magatoknak ingyen.

26. Levantei minhas mãos para o alto, e deplorei o erro do meu espírito.

26. Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik õt keresik.

27. Conduzi minha alma para ela, e encontrei-a, ao procurar conhecê-la.*

27. Láthatjátok a saját szemetekkel, hogy milyen keveset fáradtam, mégis milyen nagy nyugalmat találtam.

28. Desde o início, graças a ela, possuí o meu coração; eis por que não serei abandonado.

28. Vegyetek tanítást sok-sok ezüstön, és aranyat kaptok érte bõségesen.

29. Minhas entranhas comoveram-se em procurá-la, e assim adquiri um bem precioso.

29. Örüljön szívetek az Úr irgalmának, az õ dícséretét sose szégyelljétek.

30. O Senhor deu-me como recompensa uma língua, e dela me servirei para louvá-lo.

30. Ha korán elkészültök mûveitekkel, megadja jutalmát a maga idejében. (Aláírás:) Jézusnak, Sirák fiának bölcsessége.

31. Aproximai-vos de mim, ignorantes, reuni-vos na casa do ensino.

31.

32. Por que tardais? Que direis a isto? Vossas almas estão violentamente perturbadas pela sede.*

32.

33. Abri a boca e falei: Buscai a sabedoria sem dinheiro!

33.

34. Dobrai a cabeça sob o jugo, receba vossa alma a instrução, porque perto se pode encontrá-la.

34.

35. Vede com os vossos olhos o pouco que trabalhei, e como adquiri grande paz.

35.

36. Recebei a instrução como uma grande soma de prata, e possuireis nela grande quantidade de ouro.

36.

37. Que vossa alma se regozije na misericórdia (de Deus)! E não sereis humilhados quando o louvardes.

37.

38. Cumpri vossa tarefa antes que o tempo (passe) e, no devido tempo, ele vos dará a recompensa.

38.