Encontrados 291 resultados para: népet
A benne levõ népet is elhurcolta, és fûrészhez, vascsákányhoz és fejszéhez állította õket. Így járt el Dávid az ammoniták minden városával. Azután Dávid az egész néppel visszatért Jeruzsálembe. (Krónikák I. könyve 20, 3)
De Joáb ellene vetette: "Az Úr növelje népét a százszorosára, uram király. Nemde mindnyájan uramnak az alattvalói? Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a vétek Izraelt?" (Krónikák I. könyve 21, 3)
Dávid pedig így beszélt Istenhez: "Nemde én parancsoltam meg, hogy számlálják meg a népet? Én vétkeztem, én, a pásztor tettem rosszat. De mit tettek õk, a juhok? Uram, Istenem, rám nehezedjen a kezed és atyám házára, de a népet ne sújtsd." (Krónikák I. könyve 21, 17)
"Az Isten, az Úr, nemde veletek volt és nyugalmat adott nektek körös-körül. Az ország népét a kezembe adta, s a föld meghódolt az Úr és az õ népe elõtt. (Krónikák I. könyve 22, 18)
Izrael fiai számuk szerint: A családfõk, az ezres és százas csoportok fejei és az írnokok, akik a népet szolgálták: a király minden ügyében ezek az osztályok voltak illetékesek. Hónapról hónapra az egész év folyamán mindig egy intézkedett közülük. Minden osztályba 24000 ember tartozott. (Krónikák I. könyve 27, 1)
Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel õszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett. (Krónikák I. könyve 29, 9)
Erre Hirám, Tírusz királya levelet küldött Salamonnak, és így válaszolt: "Az Úr szereti a népét, azért tett meg királyukká." (Krónikák II. könyve 2, 10)
Végül a hetedik hónap huszonharmadik napján hazaküldte a népet sátraiba. Örültek és boldogok voltak, hogy annyi jót tett az Úr Dáviddal, Salamonnal és Izraellel, az õ népével. (Krónikák II. könyve 7, 10)
Uralkodásának harmadik esztendejében elküldte fõemberei közül Benhajilt, Obadját, Zekarját, Netanélt és Mikáját, hogy tanítsák a népet Júda városaiban. (Krónikák II. könyve 17, 7)
Amikor Júdában tanítottak, velük volt az Úr Törvényének Könyve. Bejárták Júda minden városát és tanították a népet. (Krónikák II. könyve 17, 9)
Majd felállította az egész népet a király körül, mindenkit fegyverrel a kezében a templom jobb oldalától kezdve egészen a templom bal oldaláig, az oltár és a templomépület mellett. (Krónikák II. könyve 23, 10)
Azután maga mellé vette a századok parancsnokait, az elõkelõket, a nép fõembereit és az egész népet. A királyt levitték az Úr templomából, a felsõ kapun át bementek a királyi palotába, és a királyt a királyi trónra ültették. (Krónikák II. könyve 23, 20)
