Encontrados 22 resultados para: kimentek
Amikor a népbõl egyesek a hetedik napon kimentek gyûjteni, nem találtak semmit. (Kivonulás könyve 16, 27)
Amikor a sötétség beálltával be akarták zárni a város kapuit, kimentek. Nem tudom, hova mentek. De vegyétek gyorsan üldözõbe, s talán még utoléritek õket!" (Józsue könyve 2, 5)
Kimentek a mezõre, leszüretelték a szõlõt, kipréselték a fürtöket, örömünnepet tartottak, és betértek istenük templomába. Ott ettek, ittak és gyalázták Abimeleket. (Bírák könyve 9, 27)
Aztán hívatta a királyt. Erre az udvarmester, Hilkijának a fia, Eljakim, továbbá Sebna írnok és Joách kancellár, Aszafnak a fia kimentek hozzá. A fõpohárnok így szólt hozzájuk: (Királyok II. könyve 18, 18)
Közben a szülõk kimentek és bezárták az ajtót. Tóbiás fölkelt az ágyból és azt mondta Sárának: "Kelj fel, nõvérem! Imádkozzunk együtt és könyörögjünk Urunkhoz, hogy elnyerjük kegyelmét és segítségét." (Tóbiás könyve 8, 4)
Kimentek Betilua kapujához, és ott találták Uziját és a város véneit, Chabriszt és Charmiszt. (Judit könyve 10, 6)
A szárazföldi lények ugyanis vízivé változtak, és az úszó állatok kimentek a szárazra. (Bölcsesség könyve 19, 19)
Eleget is tettek a parancsnak és bezárták a kert kapuját. Majd a hátsó kapun is kimentek a kívánt dolgokért. Nem is sejtették, hogy a vének benn rejtõzködnek. (Dániel könyve 13, 18)
Miután kimentek, a király Bél elé tette az ételeket. Dániel pedig megparancsolta szolgáinak, hogy hozzanak hamut, és amikor csak a király volt jelen, felhintették az egész templomot. Aztán kimentek, bezárták az ajtót, lepecsételték a király gyûrûjével és eltávoztak. (Dániel könyve 14, 14)
Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az igazság napja, sugarai üdvösséget fognak árasztani. Kimentek és ugrándoztok, mint a hizlalt borjak. (Malakiás könyve 3, 20)
"Menjetek!" - mondta nekik. Erre kimentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda lerohant a meredekrõl a tóba és vízbe fúlt. (Máté evangéliuma 8, 32)
Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét. (Máté evangéliuma 12, 14)
