Encontrados 104 resultados para: járt

  • Izrael királyainak útjain járt, ahogy Acháb háza tette. Acháb házából való volt ugyanis a felesége, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. (Királyok II. könyve 8, 18)

  • Acháb házának útján járt, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében; rokonságban volt Acháb házával. (Királyok II. könyve 8, 27)

  • Rajta, hívjátok ide Baal összes prófétáját és a papjait is mind! Egy se hiányozzék! Mert nagy áldozati ünnepet rendezek Baalnak. Nem marad életben senki, aki hiányzik." Jehu álnok módon járt el, csak hogy kipusztítsa Baal híveit. (Királyok II. könyve 10, 19)

  • hanem Izrael királyainak útján járt. Sõt, tûzbe küldte a fiát azoknak a pogányoknak az iszonyatos szokása szerint, akiket az Úr elûzött Izrael fiai elõl. (Királyok II. könyve 16, 3)

  • Asszíria királya a kedve szerint járt el. Így Asszíria királya Damaszkusz ellen vonult, elfoglalta, lakóit fogolyként Kirbe hurcolta, Recint pedig megölte. (Királyok II. könyve 16, 9)

  • Urija pontosan a király parancsa szerint járt el. (Királyok II. könyve 16, 16)

  • S az Úr vele volt, minden vállalkozása sikerrel járt. Elszakadt Asszíria királyaitól, nem maradt tovább alattvalójuk. (Királyok II. könyve 18, 7)

  • Egészen azon az úton járt, amelyen apja járt, õ is azoknak a bálványoknak szolgált, akiknek apja szolgált, és imádta õket. (Királyok II. könyve 21, 21)

  • Elhagyta az Urat, atyái Istenét, s nem az Úr útjain járt. (Királyok II. könyve 21, 22)

  • Azt tette, ami kedves az Úr szemében, egészen õsének, Dávidnak útján járt, nem tért le róla se jobbra, se balra. (Királyok II. könyve 22, 2)

  • Dávid Isten parancsa szerint járt el, és legyõzte a filiszteusok táborát Gibeontól Gezerig. (Krónikák I. könyve 14, 16)

  • A benne levõ népet is elhurcolta, és fûrészhez, vascsákányhoz és fejszéhez állította õket. Így járt el Dávid az ammoniták minden városával. Azután Dávid az egész néppel visszatért Jeruzsálembe. (Krónikák I. könyve 20, 3)


“Tente percorrer com toda a simplicidade o caminho de Nosso Senhor e não se aflija inutilmente.” São Padre Pio de Pietrelcina