Encontrados 23 resultados para: iszik

  • Hiszen uram ebbõl iszik és ebbõl szokott jósolni? Megsértettétek, amikor ezt tettétek!" (Teremtés könyve 44, 5)

  • Jelentsék a város véneinek: "Ez a mi fiunk rossz útra tévedt és önfejû, nem hallgat a szavunkra, iszik és tékozol." (Második Törvénykönyv 21, 20)

  • Most nyolcvanesztendõs vagyok. Meg tudom még különböztetni: mi a jó és mi a rossz? Ízlik még szolgádnak, amit eszik vagy iszik? Aztán tudom én még hallgatni az énekeseket és énekesnõket? Miért legyen szolgád uramnak és királyomnak a terhére? (Sámuel II. könyve 19, 36)

  • Útközben a patakból iszik, és újra fölemeli a fejét. (Zsoltárok könyve 110, 7)

  • Aki iszik, megfeledkezik a törvényrõl, és megcsorbítja az elnyomottak jogát. (Példabeszédek könyve 31, 5)

  • Mert hiszen az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik és kedvét leli a munkájában. (Prédikátor könyve 3, 13)

  • Aki megízlel, még jobban kíván, s aki iszik belõlem, még jobban szomjazik. (Sirák fia könyve 24, 21)

  • mind úgy járnak, mint az éhes ember, aki azt álmodja, hogy eszik, ám, ha fölébred, kielégítetlen a vágya. Mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, továbbra is bágyadt és szomjas: Így jár majd mindaz a számtalan nemzet, amely a Sion hegye ellen harcol. (Izajás könyve 29, 8)

  • A kovács ott dolgozik az izzó szénparázs fölött, és kalapálja mûvét. Erõs karral alakítja, amíg meg nem éhezik, s el nem fárad; közben vizet sem iszik, egészen ellankad. (Izajás könyve 44, 12)

  • aztán észak minden királyát közel és távol, az egyiket a másik után; vagyis a föld színén levõ minden országot [végül még Sesák királya is iszik belõle]. (Jeremiás könyve 25, 26)

  • A király erre megkérdezte: "Úgy gondolod, hogy Bél nem élõ Isten? Hát nem látod, hogy mindennap mennyit eszik és mennyit iszik?" (Dániel könyve 14, 6)

  • Igen, amint ti ittatok szent hegyemen, úgy iszik majd minden nép folyton-folyvást, isznak fulladásig, és nem lesznek, mintha soha nem is lettek volna. (Abdiás könyve 1, 16)


“Cuide de estar sempre em estado de graça.” São Padre Pio de Pietrelcina