Encontrados 113 resultados para: földjére

  • Sõt a Jordán gázlóin át Gád és Gileád földjére menekültek. Saul még mindig Gilgalban volt, s az egész nép aggódott érte. (Sámuel I. könyve 13, 7)

  • Erre Sámuel elindult, elhagyta Gilgalt és ment a maga útján. A maradék nép azonban felvonult Saullal, hogy szembeszálljon az ellenséggel. Amikor Gilgalból Benjamin földjére, Gebába értek, Saul szemügyre vette a népet, amelyik kitartott mellette - mintegy hatszáz férfi. (Sámuel I. könyve 13, 15)

  • Onnan Dávid Moáb (földjére) ment, Micpába. Így szólt Moáb királyához: "Engedd meg, hogy atyám és anyám itt maradjanak nálad, amíg meg nem tudom, mi a terve velem Istennek." (Sámuel I. könyve 22, 3)

  • Dávid azt mondta magában: "Egy napon mégis utol fog érni Saul keze. Nincs más hátra, mint hogy a filiszteusok földjére meneküljek. Akkor Saul lemond róla, hogy Izrael egész földjén folyvást engem hajszoljon. Így kicsúszom a kezébõl." (Sámuel I. könyve 27, 1)

  • Utána Gileádba és a hetiták földjére, Kádesba érkeztek. Innét Dánba mentek, majd Dántól Szidon felé vették az irányt. (Sámuel II. könyve 24, 6)

  • De Salamon király is odaajándékozott Sába királynõjének mindent, ami csak megtetszett neki s amit csak kívánt, azonkívül is, amit királyi nagylelkûségbõl ajándékozott neki. Aztán Sába királynõje útnak indult és visszatért földjére, szolgáival együtt. (Királyok I. könyve 10, 13)

  • Naplementekor kiáltás hallatszott a táborban: "Vissza! Ki-ki a maga városába, ki-ki a maga földjére! (Királyok I. könyve 22, 36)

  • De nem volt rá képes. Erre fogta elsõszülöttét, akinek királynak kellett volna lennie helyette, és a falon bemutatta égõáldozatul. De akkor iszonyú harag töltötte el Izraelt, úgyhogy elvonult, s visszatért földjére. (Királyok II. könyve 3, 27)

  • Nagy lakomát rendezett nekik, s miután ettek és ittak, elengedte õket. Visszatértek urukhoz. De attól kezdve soha többé nem hatoltak be Izrael földjére Arám portyásai. (Királyok II. könyve 6, 23)

  • Nézd, olyan lelket adok neki, hogy amikor majd valami szóbeszédet hall, visszatér földjére, hazájában aztán elveszítem, kard élén." (Királyok II. könyve 19, 7)

  • Történt azonban, hogy amikor egy alkalommal istenének, Niszrochnak templomában imádkozott, fiai, Adrammelech és Szarecer kardot döftek bele, majd Ararát földjére menekültek. Fia, Azarhaddon lett helyette a király. (Királyok II. könyve 19, 37)

  • Dávid így szólt: "Barátságot akarok mutatni Nachas fia, Hanun iránt, mivel apja is szívélyes volt irántam." Követeket küldött tehát Dávid hozzá, hogy vigasztalják atyja miatt. Dávid szolgái el is mentek az ammoniták földjére Hanunhoz, hogy vigasztalják. (Krónikák I. könyve 19, 2)


“Tenhamos sempre horror ao pecado mortal e nunca deixemos de caminhar na estrada da santa eternidade.” São Padre Pio de Pietrelcina