Encontrados 2288 resultados para: Vér

• Mindnyájan eltávoztak Holofernesztõl, és nem maradt a hálószobában se kicsi, se nagy. Judit odalépett Holofernesz ágya mellé, s így szólt szívében: "Uram, minden erõnek Istene, tekints ebben az órában kezem mûvére s magasztald fel Jeruzsálemet! (Judit könyve 13, 4)

• Ezután Judit így szólt hozzájuk: "Hallgassatok meg, testvérek! Fogjátok ezt a fejet és akasszátok ki a fal ormára! (Judit könyve 14, 1)

• Majd amikor megvirrad és fölkel a nap a föld fölött, mindegyitek ragadja meg fegyverét, és minden harcra termett férfi vonuljon ki a városból. Állítsatok vezért a csapat élére, mintha a völgybe akarnátok levonulni az asszírok elõõrséhez, de ne vonuljatok le. (Judit könyve 14, 2)

• Erre megragadják fegyverüket, lemennek a táborba és fölébresztik az asszír sereg vezéreit, azok meg Holofernesz sátrához futnak, de nem találják ott. (Judit könyve 14, 3)

• Amikor hajnalodott, kiakasztották Holofernesz fejét a falra, mindenki megragadta fegyverét és a hegy lejtõjén - csoportokban - megindultak lefelé. (Judit könyve 14, 11)

• Erre a nép közé futott és azt kiabálta: "Ó, ti hûtlen szolgák! A héberek közül egyetlen asszony szégyent hozott Nebukadnezár házára: Holofernesz levágott fejjel hever a földön!" (Judit könyve 14, 18)

• Akik Betilua körül a hegyvidéken táboroztak, szintén elmenekültek. Izrael fiai - minden fegyverforgató ember - utánuk eredtek. (Judit könyve 15, 3)

• A nép harminc nap alatt fosztotta ki a tábort. Holofernesz sátrát, az összes ezüstholmiját, ágyát, mosdómedencéjét és minden bútorát Juditnak adták. Õ fogta, öszvérére rakta, aztán befogott szekerébe és azt is megrakta. (Judit könyve 15, 11)

• aztán Judit a nép élére állt és vezette az asszonyok táncát. Izrael férfiai fölfegyverkezve és megkoszorúzva követték, dicsõítõ éneket zengve. (Judit könyve 15, 13)

• Arról beszélt, hogy fölégeti földemet, kardélre hányja az ifjakat, a földhöz veri csecsemõimet, zsákmányul ejti gyermekeimet, elrabolja lányaimat. (Judit könyve 16, 4)

• Hõsük nem fiatalok kezétõl esett el, nem titánok fiai verték meg, nem büszke hõsök terítették le. Merári leánya, Judit fegyverezte le, arcának szépségével. (Judit könyve 16, 6)

• Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti õket az ítélet napján. Tûzzel és féreggel veri testüket, fájdalmukban örökké jajgatnak." (Judit könyve 16, 17)