Encontrados 1311 resultados para: RAM
Amikor azonban Nebukadnezár, Babilon királya felvonult ez ellen az ország ellen, így határoztunk: Rajta! Menjünk el Jeruzsálembe a káldeusok és az arámok serege elõl! Most hát itt lakunk Jeruzsálemben." (Jeremiás könyve 35, 11)
Fáradhatatlanul, újra meg újra elküldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat, hogy hirdessék: Térjen meg mindegyitek gonosz útjáról; változtassátok meg életmódotokat, ne szegõdjetek idegen istenek nyomába és ne szolgáljatok nekik; így majd lakói maradtok ennek az országnak, amelyet nektek és atyáitoknak adtam. De nem nyitottátok meg fületeket és nem hallgattatok rám. (Jeremiás könyve 35, 15)
Ezért ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Rázúdítom Júdára és Jeruzsálem lakóira mindazt a nyomorúságot, amellyel megfenyegettem õket, mivel szóltam nekik, de nem hallgattak rám; hívtam õket, de nem válaszoltak. (Jeremiás könyve 35, 17)
Most hát hallgass meg, uram, királyom! Teljesítsd kegyesen ezt a kérésemet: Ne küldj vissza Jehonatan írnok házába, nehogy meghaljak ott!" (Jeremiás könyve 37, 20)
"Uram, királyom! Ezek az emberek igen gonosz dolgot vittek végbe Jeremiás próféta ellen, amikor a ciszternába dobták, hogy ott meghaljon." (Jeremiás könyve 38, 9)
Jeremiás így válaszolt Cidkijának: "Ha nyíltan szólok hozzád, vajon nem sújtasz-e halállal? És ha tanácsot adok, úgysem hallgatsz rám." (Jeremiás könyve 38, 15)
Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz, amikor Nebuzaradán, a testõrség parancsnoka elengedte Rámából. Ott ugyanis különválasztotta Jeremiást a többiektõl, mert éppúgy meg volt bilincselve, mint a Jeruzsálembõl és Júdából való többi fogoly, akiket Babilonba akartak hurcolni. (Jeremiás könyve 40, 1)
De nem fogadtak szót és nem figyeltek rám: nem szakítottak gonosz tetteikkel, és nem hagyták abba az idegen isteneknek való tömjénezést. (Jeremiás könyve 44, 5)
Hagyd rám árváidat, majd gondot viselek rájuk; bízzanak bennem özvegyeid! (Jeremiás könyve 49, 11)
Majd ezt mondd: "Uram, te magad nyilatkoztál úgy, hogy ez a hely elpusztul és hogy senki nem lakik többé benne, sem ember, sem állat, hanem pusztasággá lesz mindörökre." (Jeremiás könyve 51, 62)
Szenny borítja ruhája szegélyét; nem gondolta volna, hogy ilyen végre jut. Szörnyû mélyre süllyedt, és nincs, aki vigasztalja. "Uram, lásd meg nagy nyomorúságomat, mert ellenségem ujjong fölöttem." (Siralmak könyve 1, 9)
Egész népe sóhajtozik, és kenyér után eseng. Odaadják élelemért minden kincsüket, csak hogy megmentsék életüket. "Nézz rám, Uram, és vedd észre, mennyire megvetnek!" (Siralmak könyve 1, 11)
