Encontrados 278 resultados para: P A
Közben Tobit mindennap azt számolgatta, hány nap kell is az oda- és visszaérkezéshez. Mind elmúlt, és a fia még mindig nem ért haza. (Tóbiás könyve 10, 1)
A legmagasabb hegyek csúcsait megszállták, az ottani helységeket megerõsítették, és háború esetére ellátták élelemmel, mert földjeiket épp akkor aratták le. (Judit könyve 4, 5)
Így szólt hozzájuk: "Kánaán fiai, mondjátok meg, miféle nép az, amely a hegyvidéken lakik? Milyen erõs a serege? Miben rejlik hatalma és ereje? Ki a királyuk, aki élükön áll és vezeti seregét? (Judit könyve 5, 3)
Achior, Ammon fiainak vezére azt mondta neki: "Uram, hallgasd meg a beszédet szolgád szájából! Az igazságot mondom el neked errõl a néprõl, amely a közeledben ezt a hegyvidéket lakja. Szolgád száját nem hagyja el semmiféle hazugság. Ez a nép a káldeusok ivadéka. (Judit könyve 5, 5)
Kik vagytok, hogy így kísértitek a mai nap az Urat, és az emberek fiai közül fölé helyezitek magatokat? (Judit könyve 8, 12)
Mert ha nem akar is minket ez alatt az öt nap alatt megsegíteni, van ereje hozzá, hogy azokban a napokban, amikor neki tetszik, megoltalmazzon, vagy ellenségeink szeme láttára elpusztítson minket. (Judit könyve 8, 15)
Holofernesz épp ágyán pihent, arannyal, smaragddal és drágakövekkel ékesített bíborfüggöny mögött. (Judit könyve 10, 21)
Majd amikor megvirrad és fölkel a nap a föld fölött, mindegyitek ragadja meg fegyverét, és minden harcra termett férfi vonuljon ki a városból. Állítsatok vezért a csapat élére, mintha a völgybe akarnátok levonulni az asszírok elõõrséhez, de ne vonuljatok le. (Judit könyve 14, 2)
A nép harminc nap alatt fosztotta ki a tábort. Holofernesz sátrát, az összes ezüstholmiját, ágyát, mosdómedencéjét és minden bútorát Juditnak adták. Õ fogta, öszvérére rakta, aztán befogott szekerébe és azt is megrakta. (Judit könyve 15, 11)
A király akkor így szólt: "Ki van az udvarban?" Épp Ámán lépett be a királyi palota belsõ udvarába, hogy megkérje a királyt, akassza fel Mardokeust arra a bitófára, amelyet számára készíttetett. (Eszter könyve 6, 4)
A tizenkettedik hónapban - ez Ádár hónapja -, ennek tizenharmadik napján, amelyen a király parancsát és rendeletét végre kellett hajtani, ezen a napon a zsidók ellenségei remélték, hogy legyõzhetik õket, s épp az ellenkezõje történt: a zsidók tiporták el ellenségeiket. (Eszter könyve 9, 1)
Elsiklanak gyorsan, akár a nádcsónak, vagy mint a sas, mikor lecsap a zsákmányra. (Jób könyve 9, 26)
