Encontrados 123 resultados para: Manassze

  • Jidd, Zecharjahu fia Manassze gileádi fél törzsének; Jahaziel, Ábner fia a benjaminitáknak; (Krónikák I. könyve 27, 21)

  • A futárok bejárták Efraim és Manassze földjét városról városra, egészen Zebulunig. Ám azok kinevették és kigúnyolták õket. (Krónikák II. könyve 30, 10)

  • Amikor Hiszkija megtért atyáihoz, a Dávid fiainak sírjához vezetõ emelkedõnél temették el. Halála alkalmával egész Júda és Jeruzsálem kifejezte hódolatát. Fia, Manassze lett helyette a király. (Krónikák II. könyve 32, 33)

  • Manassze tizenkét éves korában lépett a trónra, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. (Krónikák II. könyve 33, 1)

  • Manassze arra csábította Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy nagyobb gonoszságot mûveljenek, mint azok a nemzetek, amelyeket az Úr kiirtott Izrael fiai elõl. (Krónikák II. könyve 33, 9)

  • Úgy könyörgött hozzá, hogy hajlott is kérésére. Meghallgatta esdeklését és visszaengedte Jeruzsálembe, a királyságba. Ekkor Manassze elismerte, hogy az Úr az igaz Isten. (Krónikák II. könyve 33, 13)

  • Manassze egyéb dolgai, könyörgése az õ Istenéhez, meg a látóemberek szavai, akik az Úrnak, Izrael Istenének nevében szóltak hozzá, nos, ezek megvannak Izrael királyainak történetében. (Krónikák II. könyve 33, 18)

  • Mikor Manassze megtért atyáihoz, a házában temették el. Fia, Ámon lett helyette a király. (Krónikák II. könyve 33, 20)

  • Azt tette, ami gonosz az Úr szemében, ahogy atyja, Manassze is tette. Mindazoknak a bálványoknak, amelyeket Manassze készíttetett, Ámon is áldozott, és nekik szolgált. (Krónikák II. könyve 33, 22)

  • Õ nem alázkodott meg az Úr elõtt, ahogyan atyja, Manassze megalázta magát. Sõt, Ámon sokkal nagyobb bûnöket követett el. (Krónikák II. könyve 33, 23)

  • Sõt Manassze, Efraim és Simeon városaiban is egészen Naftaliig, még a vidékükön is körös-körül, (Krónikák II. könyve 34, 6)

  • Pahat-Moáb fiai közül: Adna, Kelal, Benaja, Maaszeja, Mattanja, Beszalel, Binnui és Manasszé. (Ezdrás könyve 10, 30)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina