Encontrados 198 resultados para: Istenünk
Istenünk, te ûzted ki e föld lakóit néped, Izrael elõl, és te adtad barátod, Ábrahám ivadékának mindörökre. (Krónikák II. könyve 20, 7)
Istenünk, hát nem sújtsz le rájuk? Hiszen bennünk sincs elég erõ ekkora tömeggel szemben, amely ránk támad. Nem is tudjuk, mit kellene tennünk, csak a tekintetünk emeljük hozzád." (Krónikák II. könyve 20, 12)
Atyáitok vétkeztek, és azt tették, ami gonosznak számított az Úr, a mi Istenünk szemében. Elhagyták, elfordították arcukat az Úr hajlékától, és hátat fordítottak neki. (Krónikák II. könyve 29, 6)
Vele húsból való kar van, velünk meg az Úr, a mi Istenünk, aki megsegít bennünket és részt vesz a harcainkban." A nép rá is hagyatkozott Hiszkijának, Izrael királyának szavaira. (Krónikák II. könyve 32, 8)
Hát rá tudott benneteket szedni Hiszkija, hogy éhen és szomjan veszítsen? Azt állítja ugyan: Az Úr, a mi Istenünk megszabadít bennünket Asszíria királyának hatalmától. (Krónikák II. könyve 32, 11)
S mikor fölöttünk volt Istenünk jóságos keze, egy okos férfit küldtek nekünk Mahli fiai közül, aki Lévinek, Izrael fiának fia volt - Serebját, fiaival és testvéreivel együtt tizennyolc embert, (Ezdrás könyve 8, 18)
Aztán ott, az Ahava-folyó mellett böjtöt hirdettem, hogy megalázkodjunk Istenünk elõtt, és szerencsés utat esdjünk ki magunknak, gyermekeinknek és minden jószágunknak. (Ezdrás könyve 8, 21)
Szégyelltem ugyanis a királytól fegyveres segítséget és lovasokat kérni, hogy oltalmazzanak minket az úton az ellenség ellen. Azt mondtam a királynak: "Istenünk keze vezérli azokat, akik õt keresik, és megáldja õket. Azokat azonban, akik elfordulnak tõle, hatalma és haragja sújtja." (Ezdrás könyve 8, 22)
A papok és leviták átvették a lemért ezüstöt, aranyat és edényeket, hogy elvigyék Jeruzsálembe, Istenünk házába. (Ezdrás könyve 8, 30)
A negyedik napon lemértük Istenünk házában az ezüstöt, aranyat és az edényeket, és Urija fia, Meremot pap kezére bíztuk. Vele volt Pinchasz fia, Eleazár, s voltak mellettük leviták is: Jesua fia, Jozabad és Binnui fia, Noadja. (Ezdrás könyve 8, 33)
Most azonban egy szempillantásra megkönyörült rajtunk az Úr, a mi Istenünk: Meghagyott egy maradékot, s menedéket adott nekünk szent helyén. Megengedte Istenünk, hogy fölcsillanjon a szemünk, és egy kissé föllélegezzünk szolgaságunkban. (Ezdrás könyve 9, 8)
Mert szolgák vagyunk, de nem hagyott el minket Istenünk szolgaságunkban: fölkeltette irántunk a perzsa királyok jóindulatát, s életet öntött belénk, hogy fölépíthessük Istenünk házát és helyreállíthassuk romjait. Védõfalat emelt nekünk Júdában és Jeruzsálemben. (Ezdrás könyve 9, 9)
