Encontrados 20 resultados para: Dicsõítem

  • Az Úr az erõsségem és menedékem, õ lett a szabadítóm. Õ az én Istenem, õt dicsõítem. Õ az atyáim Istene, õt magasztalom. (Kivonulás könyve 15, 2)

  • Ha szívetek, lelketek mélyébõl hozzá tértek, s igaz életet éltek színe elõtt, felétek fordul, és nem födi el elõletek arcát. Fontoljátok meg, mit tett veletek, s fennhangon magasztaljátok. Mondjatok köszönetet az igazságos Úrnak, magasztaljátok az örökkévalóság Királyát! Számkivetésem földjén én is dicsõítem, hirdetem hatalmát és nagyságát a bûnös népnek. Térjetek meg, bûnösök, igaz tetteket vigyetek végbe színe elõtt. Ki tudja, talán hozzátok is irgalmas lesz és megkönyörül rajtatok. (Tóbiás könyve 13, 6)

  • De én dicsõítem az Urat, aki igazságban honol. A Magasságbeli nevének szól énekem. (Zsoltárok könyve 7, 18)

  • Dicsõítem az Urat, mert értelmet adott nekem, s mert szívem még éjjel is figyelmeztet. (Zsoltárok könyve 16, 7)

  • Dicsõítem az Urat minden idõben, dicsérete ajkamon marad mindig. (Zsoltárok könyve 34, 2)

  • Lelkem, miért vagy szomorú és miért háborogsz? Remélj az Úrban és majd újra dicsõítem, mint arcom felderítõjét (Zsoltárok könyve 42, 6)

  • De miért vagy szomorú, lelkem, és miért háborogsz? Remélj Istenben és majd újra dicsõítem, mint arcom felderítõjét és Istenemet! (Zsoltárok könyve 42, 12)

  • Miért vagy szomorú, lelkem és miért háborogsz? Remélj Istenben és majd újra dicsõítem, mint arcom felderítõjét és Istenemet! (Zsoltárok könyve 43, 5)

  • Akkor örömmel mutatok be áldozatot neked, és dicsõítem jóságos nevedet. (Zsoltárok könyve 54, 8)

  • Dicsõítem Istenben a szavát, Istenben remélek, nem félek, a halandó mit árthatna nekem. (Zsoltárok könyve 56, 5)

  • Dicsõítem Istenben a szavát, dicsõítem az Úrban a szavát. (Zsoltárok könyve 56, 11)

  • Akkor majd folyvást dicsõítem neved, és mindennap beváltom fogadalmamat. (Zsoltárok könyve 61, 9)


“O sábio elogia a mulher forte dizendo: os seu dedos manejaram o fuso. A roca é o alvo dos seus desejos. Fie, portanto, cada dia um pouco. Puxe fio a fio até a execução e, infalivelmente, você chegará ao fim. Mas não tenha pressa, pois senão você poderá misturar o fio com os nós e embaraçar tudo.” São Padre Pio de Pietrelcina