Provérbios, 12

1. Aquele que ama a correção ama a ciência, mas o que detesta a reprimenda é um insensato.

1. Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az buta.

2. O homem de bem alcança a benevolência do Senhor; o Senhor condena o homem que premedita o mal.

2. A jó ember elnyeri az Úr kegyelmét, hanem az alattomost, azt elítéli (az Úr).

3. Não se firma o homem pela impiedade, mas a raiz dos justos não será abalada.

3. Aki nem igaz, annak nincsen maradása, az igazak gyökere nem lazul meg soha.

4. Uma mulher virtuosa é a coroa de seu marido, mas a insolente é como a cárie nos seus ossos.

4. A derék feleség koronája a férjének, a gyalázatos olyan, mint szú a csontjában.

5. Os pensamentos dos justos são cheios de retidão; as tramas dos perversos são cheias de dolo.

5. Az igaznak esze azon jár, ami helyes, a gonoszok terve csalásra irányul.

6. As palavras dos ímpios são ciladas mortíferas, enquanto a boca dos justos os salva.

6. A gonoszok szavai vérre lesnek, de megmenti õket az igazak szája.

7. Transtornados, os ímpios não subsistirão, mas a casa dos justos permanecerá firme.

7. Elbuknak a rosszak és nincsenek többé, az igazaknak megmarad a házuk.

8. Avalia-se um homem segundo a sua inteligência, mas o perverso de coração incorrerá em desprezo.

8. Okossága szerint dicsérik a férfit, megvetés tárgya lesz az, aki esztelen.

9. Mais vale um homem humilde, que tem um servo, que o jactancioso, que não tem o que comer.

9. Jobb, aki észrevétlen magát szolgálja ki, mint aki nagyra van, de még kenyere sincs.

10. O justo cuida das necessidades de seu gado, mas cruéis são as entranhas do ímpio.

10. Gondját viseli az igaz a jószágnak, a gonosznak kegyetlen a szíve.

11. Quem cultiva sua terra será saciado de pão; quem procura as futilidades é um insensato.

11. Dúskál a kenyérben, aki megmûveli a földjét, aki üres dolgok után futkos, az esztelen.

12. O ímpio cobiça o laço do perverso, mas a raiz do justo produz fruto.

12. Rossz a kívánsága annak, aki gonosz, de a jámborok gyökere szilárdan áll.

13. No pecado dos lábios há uma cilada funesta, mas o justo livra-se da angústia.

13. Az ajkak hibáiba bonyolódik a rossz, az igaz megmenekül a szorongatástól.

14. O homem se farta com o fruto de sua boca; cada qual recebe a recompensa da obra de suas mãos.

14. Szája gyümölcsébõl jóllakik jóval az ember, mindenki élvezi tettének jutalmát.

15. Ao insensato parece reto seu caminho, enquanto o sábio ouve os conselhos.

15. A bolond egyenesnek véli útját, az okos ember hallgat a tanácsra.

16. O louco mostra logo a sua irritação; o circunspecto dissimula o ultraje.

16. A balgán rossz kedve mindjárt meglátszik, az okos elrejti kudarcát.

17. O homem sincero anuncia a justiça; a testemunha falsa profere mentira.

17. Az igazat adja tovább, aki megmondja, mi hogy volt, a hamis tanú meg csak a hamisságot.

18. O falador fere com golpes de espada; a língua dos sábios, porém, cura.

18. Egynémely fecsegõ úgy hat, mint a kardszúrás, de a bölcsek nyelve gyógyulást hoz.

19. Os lábios sinceros permanecem sempre constantes; a língua mentirosa dura como um abrir e fechar de olhos.*

19. Az igazmondó ajak mindig megmarad, de a hazugság nyelve csak egy pillanatig.

20. No coração dos que tramam males há engano; a alegria está naqueles que dão conselhos de paz.

20. A gonoszságot forralóknak keserûség a szívük, azoké, akik jótanácsot adnak, csupa öröm.

21. Ao justo nenhum mal pode abater, mas os maus enchem-se de tristezas.

21. Az igazat nem éri soha veszedelem, hanem a rosszak tele vannak bajjal.

22. Os lábios mentirosos são abominação para o Senhor, mas os que procedem com fidelidade agradam-lhe.

22. Iszonyat az Úrnak a hazug ajak, akik a jót teszik, elnyerik tetszését.

23. O homem prudente oculta sua sabedoria; o coração dos insensatos proclama sua própria loucura.

23. Az okos ember visszatartja ítéletét, a dõrék szíve kikürtöli bolondságát.

24. A mão diligente dominará; a mão preguiçosa torna-se tributária.

24. A szorgalmasok keze uralomra jut, a lusta kéz meg kényszermunkát végez.

25. A aflição no coração do homem o deprime; uma boa palavra restitui-lhe a alegria.

25. A szívbeli bánat lesújtja az embert, de egy jóságos szó újra felvidítja.

26. O justo guia seu companheiro, mas o caminho dos ímpios os perde.

26. Aki jóbarátunk, az pártatlan bíránk, a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.

27. O indolente não assa o que caçou; um homem diligente, porém, é um tesouro valioso.*

27. Sohasem süt vadat magának a lusta, a serénység nagy kincs az embernek.

28. A vida está na vereda da justiça; o caminho do ódio, porém, conduz à morte.*

28. Az igazságosság útja az életre visz, a rosszindulatúak útja a halálba.