Isaías, 33

1. Ai de ti, devastador que ainda não foste devastado, salteador que ainda não foste saqueado! Quando acabares de devastar, serás devastado, quando acabares de saquear, serás saqueado.*

1. Jaj neked, pusztító, aki még nem pusztultál el! Jaj neked, te kifosztatlanul maradt fosztogató! Ha majd végzel a pusztítással, elpusztítanak, és ha beteltél a fosztogatással, téged is kifosztanak.

2. Senhor, tende piedade de nós, pois esperamos em vós. Sede nosso auxílio em cada manhã e nosso socorro no tempo da tribulação.

2. Uram, irgalmazz nekünk, mert benned remélünk! Reggelente légy erõs karunk, és gyámolunk a szükség idején.

3. Ao fragor de vosso trovão, os povos fogem; quando vós vos ergueis, as nações se dispersam.

3. Fenyegetõ szavadra megfutamodnak a népek, ha fölkelsz, szétszóródnak a nemzetek,

4. Recolherão o despojo como se amontoam os gafanhotos, saltam por cima assim como se atiram os gafanhotos.*

4. és úgy kapkodják zsákmányukat, ahogyan a szöcske kapkod, úgy nekiesnek, mint a sáska szokott.

5. O Senhor é grande, porque reina no alto; ele enche Sião de retidão e de justiça.

5. Magasztos az Úr, mert a magasban lakik, s betölti Siont joggal és igazsággal.

6. Teus dias estarão em segurança. A sabedoria e o conhecimento garantem a salvação, e o temor do Senhor será o seu tesouro.*

6. Biztonságban telnek majd napjai, bõvében lesz jólétnek, bölcsességnek és tudománynak, és az Úr félelme lesz a kincse.

7. Eis que a gente de Ariel lamenta nas ruas, os mensageiros de paz choram amargamente.*

7. Nézzétek, hogy jajveszékel odakinn Áriel! A béke követei keservesen sírnak.

8. Os caminhos estão desertos, não há mais transeuntes nas veredas; o inimigo violou o tratado, desprezou as testemunhas, e não teve consideração para com ninguém.*

8. Elhagyottak az utak, s az ösvényeken nem jár senki: megszegték a szövetséget, megvetették a tanúkat, semmibe veszik az embereket.

9. A terra está enlutada e abatida, o Líbano, desonrado e ressequido, Saron assemelha-se a uma estepe, Basã e o Carmelo perdem sua folhagem.

9. Gyászol az ország és senyved, szégyenében hervadozik a Libanon. Sáron síksága olyan lett, mint a sivatag, a Básán és a Kármel, akár a lombja vesztett fa.

10. “Agora eu me erguerei” – diz o Senhor –, “agora eu me manifestarei em toda a minha sublimidade.

10. Most fölkelek - mondja az Úr -, felállok és fölemelkedem.

11. Vós concebestes feno e gerareis palha; meu sopro, como um fogo, vos consumirá.

11. Csak pelyva az, amit fogantatok, szalma, amit szültök. Ezért leheletem, mint a tûz, megemészt benneteket.

12. Os povos serão calcinados como espinhos cortados que se queimam.

12. A népek mésszé égnek, s mint a kivágott tüskebokor, elhamvadnak a tûzben.

13. Vós, que estais longe, ouvi o que eu fiz; vós, que estais perto, conhecei o meu poder.”

13. Akik távol vagytok, halljátok: mit vittem végbe, és akik közel vagytok: ismerjétek meg hatalmamat!

14. Em Sião os pecadores serão aterrados, o medo se apoderará dos ímpios. “Quem de nós poderá permanecer perto deste fogo devorador? Quem de nós poderá permanecer perto das chamas eternas?”*

14. Rémület fogta el Sionban a bûnösöket, az istenteleneket félelem szállta meg: Ki lakhat közülünk együtt az emésztõ tûzzel, s melyikünk maradhat az örök lángokhoz közel?

15. Aquele que procede bem e diz a verdade, que não quer um benefício extorquido, que não quer tocar um presente corruptor, que fecha os ouvidos aos propósitos sanguinários e cerra os olhos para não ver o mal.

15. Aki igazságban jár és igazat beszél, aki megveti az erõszakkal szerzett nyereséget, s elhárítja kezével a megvesztegetést; aki süketté teszi a fülét, nehogy vérontásról halljon, és behunyja a szemét, nehogy rosszat lásson:

16. Semelhante homem habitará nas alturas, e terá por asilo os rochedos fortificados; seu pão lhe é dado e a água lhe é assegurada.

16. az ilyen a magasságban fog lakni, sziklák csúcsán lesz biztonságos vára, megkapja kenyerét, s nem fogy ki a vize.

17. Teus olhos verão o rei no seu esplendor, e contemplarão um grande território.

17. Szemed teljes díszben látja majd a királyt, és tágas országot tekint át.

18. Teu coração recordará os terrores passados: “Que foi feito do cobrador? Que foi feito do fiscal? Onde está aquele que inspecionava as fortificações?”.*

18. Szíved visszaemlékezik elmúlt félelmeire: Hol van már, aki számolt, hol van, aki mérlegelt, és hol van, aki megszámolta a tornyokat?

19. Tu não verás mais aquele povo insolente, aquele povo de linguagem ininteligível, de língua bárbara que ninguém compreende.

19. Nem látod már többé a gõgös népet, a homályos, értelmetlen beszédû népet, amelynek dadogó nyelvét nem tudtad megérteni.

20. Olha para Sião, a cidade de nossas festas; teus olhos verão Jerusalém, habitação tranquila, tenda bem fixada, cujas estacas jamais serão arrancadas, nem as cordas rompidas.

20. Emeld tekinteted a Sionra, ünnepeink városára! Szemed Jeruzsálemet látja, a biztos lakóhelyet, a sátrat, amely már nem vándorol, cövekeit nem szedik föl soha, és egyetlen kötele sem szakad el.

21. Lá, na verdade, temos o arroio do Senhor, que nos serve de rios com largos canais; aí não passa embarcação a remo e nenhum navio imponente o sulca.*

21. Mert ott mutatja meg nekünk fölségét az Úr! Széles folyóvizek veszik körül ezt a helyet, de evezõs hajó nem jár rajtuk, sem büszke gálya nem szeli õket. (23a) Mert kötelei megtágultak: nem tartják feszesen az árbocrudat, és a zászlót sem vonják fel rajta.

22. Porque o Senhor é nosso juiz, o Senhor é nosso legislador; o Senhor é nosso rei que nos salvará.

22. Mert az Úr a bíránk, az Úr a törvényhozónk. Õ a királyunk, õ ment meg minket.

23. Teus cordames afrouxaram, não sustentam mais o mastro e não estendem mais a vela. Então, o próprio cego se apoderará da sua parte de um grande despojo, e os próprios coxos se entregarão ao saque;*

23. Akkor tömérdek zsákmányon osztoznak majd, még a sánták is zsákmányolnak.

24. ninguém mais em Jerusalém se dirá doente: o povo dessa cidade terá seus pecados perdoados.

24. Egyetlen lakója sem mondja: beteg vagyok - a nép, amely lakja, elnyeri bûnei bocsánatát.