1. Saul halála után, az amalekiták elleni csatából hazatérve Dávid két napig Ciklagban maradt.

2. A harmadik nap egy ember érkezett Saul táborából. A ruhája meg volt szaggatva és hamu volt a fején. Amikor Dávid elé ért, a földre vetette magát és leborult elõtte.

3. Dávid megkérdezte: "Honnét jössz?" "Izrael táborából menekültem" - felelte.

4. "Mi történt? - kérdezte Dávid. - Beszéld el nekem!" "A nép elmenekült a csatából - válaszolta -, s az emberek közül sokan elestek. Saul és fia, Jonatán is halott!"

5. Ekkor Dávid megkérdezte a legényt, aki a hírt hozta neki: "Hogy tudtad meg, hogy Saul és fia, Jonatán is halott?"

6. A legény, aki a hírt hozta, ezt felelte: "Épp Gilboa hegyére tévedtem, s láttam, amint Saul lándzsája fölé hajolt - nyomában a kocsik és lovasok.

7. Amikor megfordult és észrevett, megszólított:

8. "Ki vagy?" "Egy amalekita" - válaszoltam.

9. Erre megparancsolta: "Gyere ide és add meg a kegyelemdöfést, mert bár kínlódom, még teljesen bennem van az élet."

10. Odamentem hát és megadtam neki a kegyelemdöfést, mert tudtam, hogy nem éli túl bukását. Aztán levettem a fejérõl a koronát meg a karjáról a karperecet és elhoztam ide, uramnak."

11. Erre Dávid fogta a ruháját, és megszaggatta. Ugyanígy az emberei is, akik vele voltak, mind.

12. Jajgattak és sírtak, és egészen estig böjtöltek Saulért és fiáért, Jonatánért, az Úr népéért és Izrael házáért, amiért elhullottak a kard élén.

13. Dávid ezután megkérdezte a legénytõl, aki a hírt hozta neki: "Hova való vagy?" "Egy amalekitának, egy betelepült jövevénynek vagyok a fia" - válaszolta.

14. Erre Dávid azt mondta: "Hát nem féltél kinyújtani a kezed és megölni az Úr fölkentjét?"

15. Aztán Dávid odaszólította egyik legényét, és megparancsolta neki: "Gyere ide és szúrd le!" Az leszúrta, úgyhogy meghalt.

16. Dávid így szólt hozzá: "Véred szálljon a fejedre! Saját szád vallott ellened, hiszen ezt mondtad: Megadtam az Úr fölkentjének a kegyelemdöfést."

17. Dávid ezt a siratóéneket énekelte Saulra és Jonatánra -

18. följegyezték az Igazak könyvében, hogy Júda gyermekeit megtanítsák rá. Így hangzik:

19. Izrael, dicsõséged ott hever holtan a dombjaidon. Hogy estek el a hõsök?

20. Ne adjatok hírt róla Gátban, ne híreszteljétek Aszkolon utcáin. A filiszteusok lányai ne örüljenek, a körülmetéletlenek lányai ne ujjongjanak.

21. Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ne öntözzön benneteket, hitszegõ földeteket, ahol szégyen érte a hõs pajzsát: nem olajjal kenték fel Saul vértjét,

22. hanem az elesettnek a vérével, a bajnoknak a velejével. Jonatán íja sose tévesztett célt, Saulnak kardja nem tért haza soha zsákmány nélkül.

23. Saul és Jonatán - hogy kedvelték és szerették egymást! Elválaszthatatlanok voltak életben s halálban. Gyorsabbak voltak a sasnál, erõsebbek az oroszlánnál.

24. Izrael lányai, sirassátok hát Sault, aki bíborba és patyolatba öltöztetett benneteket, s arany ékszert tûzött ruhátokra.

25. Hogy estek el a hõsök az ádáz csatában? Halálod mély gyászba borít, Jonatán,

26. szívem bánkódik miattad testvérem, Jonatán. Jobban szerettelek mindenkinél, igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél.

27. Hogy estek el a hõsök, harci fegyvereik hogy törtek szét?



Livros sugeridos


“Uma Missa bem assistida em vida será mais útil à sua salvação do que tantas outras que mandarem celebrar por você após sua morte!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.