1. Az Úr így szólt Sámuelhez: "Meddig akarsz még Saul miatt bánkódni, amikor elvetettem, hogy ne uralkodjék tovább Izrael fölött? Töltsd meg szarudat olajjal, és kelj útra. Menj el Izájhoz Betlehembe, mert a fiai közül szemeltem ki királyt."

2. "Hogy mehetnék - felelte Sámuel -, hiszen ha Saul hírét veszi, megöl." Az Úr azonban ezt mondta: "Vigyél magaddal egy üszõt, és mondd: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Úrnak.

3. Aztán hívd meg Izájt az áldozatra. S majd magam adom tudtodra, mit tegyél. Föl kell ugyanis kenned, akit majd megnevezek."

4. Sámuel megtette, amit az Úr parancsolt neki. Amikor Betlehembe ért, a város vénei szorongva mentek eléje, s megkérdezték: "Jót jelent jöveteled, látóember?"

5. "Igen, jót - válaszolta -, áldozatot jöttem bemutatni. Tisztuljatok meg, s gyertek el az áldozatra." Aztán megtisztította Izájt és fiait, és meghívta õket az áldozatra.

6. Amikor megérkeztek, s meglátta Eliábot, azt gondolta: "Nos, itt áll fölkentje az Úr elõtt."

7. Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: "Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsõt nézi, az Úr azonban a szívet."

8. Akkor Izáj odaszólította Abinadabot, és Sámuel elé állította. De õ azt mondta: "Nem õt választotta ki az Úr."

9. Most Izáj Sammát állította elé, de megint azt mondta: "Nem õt választotta ki az Úr."

10. Izáj így bemutatta Sámuelnek hét fiát, de Sámuel így szólt Izájhoz: "Ezeket nem választotta ki az Úr."

11. Aztán Sámuel megkérdezte Izájt: "Mind itt vannak a fiaid?" "A legkisebb nincs itt - válaszolta -, a nyájat õrzi." Sámuel erre meghagyta Izájnak: "Küldj el valakit, keresse meg, mert addig nem ülünk hozzá az áldozati lakomához, amíg itt nincs."

12. Izáj elküldött érte. Vörös volt, nyílt tekintetû és szép termetû. Az Úr így szólt: "Rajta, kend föl, mert õ az!"

13. Erre fogta az olajosszarut és fölkente testvérei körében. Attól a naptól eltöltötte Dávidot az Úr lelke, Sámuel meg útra kelt és elment Rámába.

14. Az Úr lelke elhagyta Sault, s egy gonosz lélek zaklatta, az Úr küldte.

15. Szolgái így szóltak Saulhoz: "Minden bizonnyal Istennek egy gonosz lelke zaklat.

16. Parancsolja hát meg urunk, s szolgái keresnek neki valakit, aki tud hárfázni. Aztán, ha rád tör Istennek a gonosz lelke, megpendíti a húrokat és jobban leszel."

17. "Keressetek hát nekem egy embert - válaszolta Saul -, aki tud hárfázni, s hozzátok ide."

18. Az egyik szolga vette át a szót, s azt mondta: "Nézzétek, én ismerem Betlehemben Izájnak az egyik fiát, aki tud hárfázni és bátor, harcra termett férfi, jól tud beszélni, szép termetû, és vele van az Úr."

19. Erre Saul követeket küldött Izájhoz ezzel az üzenettel: "Küldd el hozzám fiadat, Dávidot, [aki a nyájat õrzi]."

20. Erre Izáj fogott öt kenyeret, egy tömlõ bort és egy kecskegidát, és elküldte Dáviddal Saulnak.

21. Dávid megérkezett Saulhoz és a szolgálatába szegõdött. Saul megkedvelte, úgyhogy Dávid a fegyverhordozója lett.

22. Így Saul azt üzente Izájnak: "Hadd maradjon Dávid szolgálatomban, mert megnyerte tetszésemet."

23. S ahányszor csak rátört Saulra az Isten lelke, Dávid fogta a hárfát és játszott. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett, és a gonosz lélek odébbállt.



Livros sugeridos


“Leve Deus aos doente; valera’ mais do que qualquer tratamento!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.