1. Vigyázzatok, tartsátok meg az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek, hogy életben maradjatok, sokasodjatok, bevonuljatok és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet az Úr atyáitoknak esküvel ígért.

2. Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem.

3. Megalázott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, sokkal inkább azzal él az ember, ami az Úr szájából jön.

4. Negyven esztendeig nem kopott le rólad a ruha és nem dagadt meg a lábad.

5. Ismerd el szívedben, hogy az Úr, a te Istened úgy nevelt, ahogy az ember a fiát neveli.

6. Tartsd meg tehát az Úrnak, a te Istenednek parancsait: járj az õ útjain és féld!

7. Az Úr, a te Istened szép országba vezérel, olyan országba, ahol patakok, források és folyók erednek a völgyekben és a hegyekben;

8. olyan országba, ahol van búza és árpa, szõlõtõke, fügefa és gránátalma; olyan országba, ahol vannak olajfák s van méz;

9. olyan országba, ahol nem kell aggódnod élelmed miatt, s nem szenvedsz hiányt semmiben; olyan országba, ahol a kõ vasat tartalmaz, s a hegyekbõl rezet bányászhatsz.

10. Ha azonban eszel és jóllaksz, dicsõítsd az Urat, a te Istenedet a szép országért, amelyet adott neked.

11. Vigyázz, ne feledkezz meg az Úrról, a te Istenedrõl, nem tartván meg parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket ma szabott neked.

12. Amikor majd jóllaksz, szép házakat építesz, s bennük laksz,

13. jószágod és nyájad szaporodik, ezüstöd és aranyad gyûlik, s mindened, amid csak van, gyarapszik,

14. szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjérõl, a szolgaság házából;

15. átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon, aki a kõsziklából vizet fakasztott neked,

16. a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek, hogy így megalázzon és próbára tegyen, végül azonban jóra fordíthassa sorod.

17. Nehogy azt gondold akkor magadban: saját erõmbõl s kezem munkájával teremtettem meg ezt a jólétet.

18. Gondolj az Úrra, a te Istenedre, arra, hogy Õ adta az erõt a jólét megteremtéséhez, hogy megtartsa a szövetséget, amelyet atyáiddal esküvel kötött, ahogy ez most is van.

19. Ha teljesen megfeledkezel az Úrról, a te Istenedrõl, s más istenekhez szegõdsz, imádod õket és leborulsz elõttük, ma ünnepélyesen kijelentem: egytõl egyig elpusztultok.

20. Ahogyan elpusztította elõttetek az Úr a népeket, ti is elpusztultok, mivel nem engedelmeskedtetek az Úr, a ti Istenetek szavának.



Livros sugeridos


“É preciso amar, amar e nada mais”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.