1. Amikor a tanácskozásra egybegyûlt nép lármája elült, Asszur hadseregének fõparancsnoka, Holofernesz így szólt Achiorhoz az idegenek egész serege és az ammoniták elõtt:

2. "Ugyan ki vagy, Achior, te és Ammon zsoldosai, hogy prófétaként lépsz föl köztünk - mint ma is -, és azt tanácsolod, hogy ne indítsunk harcot Izrael nemzetsége ellen, mert Istenük oltalmazza õket? Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja õket a föld színérõl, nem menti meg õket Istenük,

3. úgyhogy mi, az õ szolgái, eltiporjuk õket, mint egyetlen embert, s nem tudnak ellenállni lovaink erejének.

4. Elsöpörjük õket mindenestül. Hegyeik megrészegednek vérüktõl, síkságaik megtelnek halottjaikkal. Lábuk ina nem lesz képes vinni õket elõttünk, végképp elpusztulnak - mondja Nebukadnezár király, az egész föld ura. Mert õ szólt, és szavai nem maradhatnak üres szavak.

5. Te pedig, Achior, Ammon zsoldosa, aki kiejtetted ezeket a szavakat egy esztelen pillanatodban, a mai naptól kezdve nem látod többé színemet addig, amíg bosszút nem állok ezen a fajtán, amely Egyiptomból vonult ki.

6. Akkor katonáim kardja és szolgáim lándzsája átjárja testedet. A sebesültjeik sorában esel el, amikor majd Izrael ellen fordulok.

7. Szolgáim most elvisznek a hegyvidékre, és otthagynak a hegyszoros egyik városa közelében.

8. Úgy pusztulsz el, hogy részesedsz romlásukban.

9. Ha csakugyan él szívedben a remény, hogy úgysem tiprom el õket, ne essék be arcod. Szóltam és szavaim nem maradnak beteljesületlen!"

10. Holofernesz megparancsolta a sátrában szolgálatot teljesítõ embereknek, hogy ragadják meg Achiort, és vigyék Betiluához, és adják Izrael fiainak kezére.

11. Szolgái erre megragadták, és kivitték a táborból a síkságra. Onnan a hegyvidék felé vettek irányt és eljutottak a Betiluával szemközti forrásokhoz.

12. Amikor a város lakói meglátták õket, fegyvert ragadtak, és a városból kivonultak a hegygerincre. A parittyások köveket hajigáltak, hogy megakadályozzák elõhaladásukat.

13. Erre meglapultak a hegyoldalon, Achiort megkötözték, és ott hagyták a hegy lábánál, maguk meg visszatértek urukhoz.

14. Izrael fiai lejöttek városukból, megálltak mellette, feloldották köteleit, Betiluába vitték, s a város vezetõi elé állították.

15. Akkoriban a Simeon törzsébõl való Mikeásnak a fia, Uzija, valamint Gotoniel fia, Chabrisz és Melchiel fia, Charmisz voltak az elöljárók.

16. Összehívták a város véneit. A gyülekezetbe a fiatalok és az asszonyok is elmentek. Achiort középre állították a nép közé, és Uzija megkérdezte tõle, hogy mi történt.

17. Achior beszélni kezdett, és elmondta nekik Holofernesz haditanácsának határozatát, továbbá azt, hogy õ mit mondott az asszír vezérek elõtt, s Holofernesz milyen kérkedve beszélt Izrael háza ellen.

18. A nép leborult, és imádta Istent. Így könyörögtek:

19. "Urunk, égnek Istene, nézd, milyen mérhetetlenül gõgösek, és könyörülj nemzetünkön megalázottságában! Fordítsd arcodat ezen a napon azok felé, akik neked vannak szentelve."

20. Aztán megvigasztalták Achiort és elhalmozták dicsérettel.

21. A gyûlés végeztével Uzija befogadta házába, és lakomát rendezett a véneknek. Egész éjszaka könyörögtek Izrael Istenének segítségéért.



Livros sugeridos


“O amor tudo esquece, tudo perdoa, sem reservas.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.