1. Izrael egész közössége összegyûlt Silóban; ott állították fel a megnyilatkozás sátorát. Az egész földet meghódították, az övék volt.

2. De volt még Izrael fiainak hét törzse, amelyik még nem kapott örökrészt.

3. Ezért Józsue így szólt hozzájuk: "Meddig késlekedtek még elfoglalni a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene nektek adott?

4. Jelöljetek ki minden törzsbõl három embert, s én elküldöm õket, járják be az országot, vegyék számba a felosztáshoz, aztán térjenek vissza hozzám.

5. Osszák fel a földet hét egyenlõ részre: Júda maradjon a földjén délen, a József házából valók meg maradjanak a földjükön északon.

6. Vegyétek hát számba az országot hét részre osztva, aztán hozzátok ide a felosztást, hogy az Úr, a mi Istenünk színe elõtt sorsot vethessek rá nektek.

7. Mert Lévi fiai nem kapnak részt közöttetek; az Úr papsága lesz az örökségük. Gád, Ruben és Manassze fél törzse pedig - õk már megkapták örökrészüket a Jordánon túl, keleten, Mózes, az Úr szolgája adta ki nekik."

8. Az emberek útra keltek. Azoknak, akik elmentek a földet számba venni, Józsue ezt a parancsot adta: "Menjetek, járjátok be az országot és vegyétek számba, aztán térjetek vissza hozzám. Majd sorsot vetek nektek Silóban, az Úr színe elõtt."

9. Az emberek elindultak, bejárták az országot s jegyzékbe foglalták a városokat hét részben, aztán elvitték Józsuénak Silóba, a táborba.

10. Akkor Józsue sorsot vetett nekik az Úr színe elõtt, Silóban. Itt Józsue felosztotta a földet Izrael fiai között, törzsek szerint.

11. A sorsvetés Benjamin fiainak törzsére esett, nemzetségeik szerint úgy adódott, hogy földjük a Júda fiaié és a József fiaié között terült el.

12. Határuk az északi oldalon a Jordánnál kezdõdött, Jerikótól észak felé húzódott, aztán a hegyen át nyugat felé folytatódott, és Bet-Aven pusztájában ért véget.

13. Onnan Luznak tartott, majd Luz lejtõjén dél felé, azaz Bételnek lekanyarodott Atrot-Arach felé ahhoz a hegyhez, amely az alsó Bet-Horontól délre fekszik.

14. A határ itt megtörik, és a nyugati oldalon délre fordul annál a hegynél, amely délen Bet-Horonnal szemközt emelkedik, hogy Kirjat-Baalnál, vagyis Júda fiainak egyik városánál, Kirjat-Jearimnál érjen véget. Ez volt a nyugati oldal.

15. A következõ volt a déli oldal: Kirjat-Jearim szélétõl a határ Gazon felé húzódott, továbbhaladt Neftoach vízforrásáig,

16. aztán annak a hegynek a lábáig folytatódott, amely északon a Ben-Hinnom völggyel szemben Refaim síkságán fekszik, majd lekanyarodott a Hinnom völgyébe, a jebuziták hegygerincétõl délre, és elérte En-Rogelt.

17. Onnan északnak fordult, és En-Semes felé tartott, és továbbhaladt azokig a kõkörökig, amelyek Adummin lejtõjével szemközt találhatók, végül Ruben fia, Bohán kövéig

18. átszelte Bet-ha-Araba északi gerincét és lekanyarodott Arabához,

19. és elérte északon a Bet-Hogla gerincét. A határ végpontja a Sós-tenger öble volt, északon, a Jordán déli végénél. Ez volt a déli határ.

20. A keleti határt a Jordán alkotta. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, határokkal körülvéve, nemzetségeik szerint.

21. Ezek voltak Benjamin törzsének városai nemzetségeik szerint: Jerikó, Bet-Hogla, Emek-Kecic,

22. Bet-ha-Araba, Cemarajim, Bétel,

23. Avvim, Para, Ofra,

24. Kefar-ha-Ammoni, Ofni, Gaba: 12 város, helységeikkel együtt,

25. Gibeon, Ráma, Beerot,

26. Micpa, Kefira, Moca,

27. Rekem, Jirpeel, Tareala,

28. Cela-ha-Elef, Jeruzsálem, Gibea és Kirjat: 14 város helységeikkel együtt. Ez lett Benjamin fiainak örökrésze, nemzetségeik szerint.





“Mesmo a menor transgressão às leis de Deus será levada em conta.” São Padre Pio de Pietrelcina