1. Innen Sámson Gázába ment, ott meglátott egy szajhát és bement hozzá.

2. A gázai embereknek tudtul adták: "Itt van Sámson!" Õrséget állítottak tehát és figyelték a város kapujánál. Egész éjszaka nyugodtan maradtak és ezt mondták: "Napkeltéig várunk, aztán megöljük."

3. Sámson éjfélig aludt, éjfélkor fölkelt, fogta a város kapujának szárnyait, a két ajtófélfát a pántokkal együtt kirántotta, vállára vette és elvitte a Hebronra nézõ hegy tetejére és ott letette.

4. Ezután beleszeretett a Szórak völgyében egy nõbe, akinek Delila volt a neve.

5. A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá és azt mondták neki: "Szedd rá és tudd meg, miben rejlik különleges ereje, hogyan tudnánk fölékerekedni, megkötözni és ártalmatlanná tenni. Ezért ki-ki ad neked 1100 ezüst sékelt."

6. Delila így szólt Sámsonhoz: "Mondd meg nekem, miben rejlik nagy erõd, mivel kellene téged megkötözni, hogy tehetetlenné tegyenek?"

7. Sámson így felelt neki: "Ha megkötöznek hét friss húrkötéllel, amelyet még nem szárítottak ki, elvesztem erõmet, és olyan leszek, mint a többi ember".

8. A filiszteusok fejedelmei vittek Delilának hét friss húrkötelet, amit még nem szárítottak ki, és õ megkötözte velük.

9. Az embereket lesbe állította a szobájában, aztán odakiáltotta neki: "Rád törtek a filiszteusok, Sámson!" De õ eltépte a köteleket, ahogyan a kócfonál elszakad, amikor a tûz megperzseli. Így erejének titka rejtve maradt.

10. Ám Delila így szólt Sámsonhoz: "Rászedtél és hazudtál nekem. Most azonban mondd meg nekem, mivel lehetne megkötözni."

11. Így válaszolt neki: "Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még nem használtak semmire, elveszítem erõmet és olyan leszek, mint a többi ember."

12. Akkor Delila új köteleket vett, megkötözte velük és odakiáltotta neki: "Rád törtek a filiszteusok, Sámson!" Az emberek lesben álltak a szobájában. Ám õ úgy széttépte a köteleket, amelyek a karjait fogva tartották, mint a cérnaszálat.

13. Delila ekkor így szólt Sámsonhoz: "Eddig mindig rászedtél és hazudtál nekem. Most már mondd meg, mivel lehetne megkötözni." Így felelt neki: "Ha összefonod fejemen a hét hajfürtöt és odaerõsíted a takácsok szálfeszítõjével, elvesztem erõmet, és olyan leszek, mint a többi ember."

14. Delila elaltatta, azután összefonta Sámson fején a hét hajfürtöt, odaerõsítette a takácsok szálfeszítõjével és odakiáltotta neki: "Rád törtek a filiszteusok, Sámson!" Erre fölébredt álmából, s kirántotta a szálfeszítõt és a fonatot. Így erejének titka rejtve maradt.

15. Delila így szólt hozzá: "Hogy mondhatsz olyat, hogy szeretsz, amikor szíved nincs velem? Már háromszor rászedtél és nem mondtad meg nekem, hogy miben rejlik nagy erõd."

16. Mivel egész nap gyötörte szavaival és zaklatta, halálra fáradt.

17. Feltárta hát elõtte egész szívét és így szólt: "Borotva sose ért fejemhez, mert az Isten nazírja vagyok anyám méhétõl fogva. Ha megnyírnak, elhagy erõm, gyenge leszek, olyan, mint a többi ember."

18. Delila ekkor látta, hogy kitárta egész szívét. Hívatta hát a filiszteusok fejedelmeit és ezt mondta nekik: "Most gyertek, mert kitárta elõttem egész szívét." A filiszteusok fejedelmei elmentek hozzá, s magukkal vitték a pénzt is.

19. Erre õ elaltatta Sámsont a térdén, odahívatott egy embert, az lenyírta fejérõl a hét hajfürtöt. Elkezdett gyengülni és ereje elhagyta.

20. Delila odakiáltotta neki: "Rád törtek a filiszteusok, Sámson!" Erre fölébredt álmából s azt mondta: "Kikeveredek a bajból, mint máskor és kiszabadítom magamat." Nem tudta azonban, hogy az Úr elfordult tõle.

21. A filiszteusok elfogták, kiszúrták a szemét és levitték Gázába. Kettõs lánccal megkötözték és a fogságban malmot hajtattak vele.

22. Közben fején újra nõni kezdett a haj azután, hogy lenyírták.

23. A filiszteusok fejedelmei összegyûltek, hogy nagy áldozatot mutassanak be istenüknek, Dágonnak, és örömünnepet tartsanak. Közben egyre mondogatták: "Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont!"

24. Amikor a nép látta istenét, ujjongásban tört ki a dicséretére és ezt mondta: "Kezünkre adta istenünk ellenségünket, Sámsont, aki pusztította országunkat, és sokunkat megölt."

25. Amikor már jókedvre derültek, így szóltak: "Hívjátok elõ Sámsont, hadd mulattasson minket!" Elõvezették Sámsont a börtönbõl, és õ játszott elõttük. Utána odaállították az oszlopok közé.

26. Sámson akkor így szólt ahhoz a fiúhoz, aki a kezénél fogva vezette: "Vezess oda, hogy megfoghassam az oszlopokat, amelyeken az épület nyugszik, és megtámaszkodhassam."

27. A ház tele volt férfiakkal és asszonyokkal. A filiszteusok minden fejedelme ott volt, és a tetõn volt vagy háromezer ember, férfi és nõ, akik nézték Sámson játékát.

28. Sámson akkor az Úrhoz könyörgött és így szólt: "Uram, Isten, emlékezzél meg rólam, s most az egyszer adj nekem erõt, hogy bosszút állhassak a filiszteusokon a két szememért."

29. Sámson átkarolta a két középen álló oszlopot, amelyen az épület nyugodott, nekifeszült az egyiknek a jobb kezével, a másiknak a bal kezével,

30. s így szólt: "Haljak meg a filiszteusokkal együtt!" Minden erejével nekifeszült, és az épület rászakadt a fejedelmekre és az egész népre, amely ott volt. Sokkal többet ölt meg akkor, amikor meghalt, mint amennyit akkor ölt meg, amikor élt.

31. Testvérei és atyjának háza eljöttek és magukkal vitték. Elszállították és eltemették Szorea és Estaol között atyjának, Mánoahnak sírboltjában. Húsz évig bíráskodott Izrael fölött.



Livros sugeridos


“O bem dura eternamente.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.