1. Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják.

2. A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó esõ és a hideg elõl mindnyájunkat odahívtak.

3. Pál összeszedett egy csomó rõzsét, de amikor a tûzre dobta, a melegtõl egy vipera mászott elõ, s a kezébe harapott.

4. Amikor a bennszülöttek meglátták, hogy az állat a kezén lóg, így szóltak egymáshoz: "Ez az ember egész biztos gyilkos! Kimenekült ugyan a tengerbõl, de az igazságosság azonban nem hagyja életben."

5. Õ azonban lerázta az állatot a tûzbe, és semmi baja nem történt.

6. Várták, hogy felpuffad vagy hirtelen összeesik és meghal. Jó ideig vártak, de mert semmi baja sem esett, megváltoztatták nézetüket, s azt mondták, hogy isten.

7. Ezen a vidéken feküdtek a sziget elsõ emberének, Publiusznak a birtokai. Házába fogadott minket, és három napig vendégül látott.

8. Publiusz apja láztól és vérhastól gyötörten ágyban feküdt. Pál bement hozzá, imádkozott, rátette kezét és meggyógyította.

9. Erre a többi beteg is odasereglett a szigetrõl, és gyógyulást talált.

10. Így nagy tiszteletben álltunk, és amikor hajóra szálltunk, elláttak minden szükségessel.

11. Három hónap múlva továbbindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek a Dioszkurok voltak a jelvénye.

12. Szirakuzába érve három napig ott vesztegeltünk.

13. Onnét a part mellett hajózva eljutottunk Régiumba. Mivel másnap déli szél fújt, a következõ nap Puteoliba futottunk be.

14. Itt testvéreket találtunk, s kérésüknek engedve egy hétig ott maradtunk, aztán Róma felé vettük az irányt.

15. A testvérek, mihelyt hírt hallottak rólunk, elénk siettek egészen a Forum Appii és a Tres Tabernae tájáig. Amikor Pál meglátta õket, hálát adott az Istennek, és bizalommal telt el.

16. Amikor megérkeztünk Rómába, Pál engedélyt kapott, hogy saját szállást vegyen egy katona õrizete alatt.

17. Három nap múlva magához kérette a tekintélyesebb zsidókat. Amikor összejöttek, beszélt hozzájuk: "Testvérek! Semmit sem vétettem a nép vagy atyáink szokásai ellen, mégis megkötöztek Jeruzsálemben, és a rómaiak kezére adtak.

18. Ezek kivizsgálták ügyemet, s szabadon akartak engedni, mert semmi okot nem találtak, amiért halálra ítéljenek.

19. A zsidók azonban tiltakoztak, így kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népemet akarnám vádolni.

20. Azért kérettelek ide, hogy lássalak benneteket, és szóljak hozzátok. Ezt a bilincset Izrael reménysége miatt rakták rám."

21. Azok kijelentették: "Sem levelet nem kaptunk felõled Júdeából, sem ide vetõdõ testvér nem hozott hírt vagy mondott rosszat rólad.

22. Tõled szeretnénk hallani, hogy milyen felfogást vallasz. Csak azt tudjuk errõl a felekezetrõl, hogy mindenütt ellenzésre talál."

23. Megállapodtak vele egy napban, s igen sokan elmentek hozzá a szállására. Reggeltõl estig meggyõzõ erõvel bizonyította nekik az Isten országát, és igyekezett õket Mózes törvénye és a próféták alapján megnyerni Jézusnak.

24. Némelyek hittek szavainak, mások nem hittek.

25. Mivel egymás közt nem értettek egyet, szétoszlottak. Pál csak ezt mondta nekik: "Jól beszélt a Szentlélek Izajás próféta által atyáitokhoz,

26. amikor ezt mondta: Menj el ahhoz a néphez és mondd: Hallván halljátok, de nem értitek, nézvén nézitek, de nem látjátok,

27. mert megkérgesedett ennek a népnek a szíve. Fülükre nagyot hallanak, szemüket behunyják, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel, és megtérjenek, hogy meggyógyítsam õket.

28. Tudjátok hát meg, hogy Isten üdvössége a pogányoknak jut majd osztályrészül. Õk meghallgatják."

29. .

30. Két álló esztendeig ott maradt bérbe vett szállásán, s fogadott mindenkit, aki csak fölkereste.

31. Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.



Livros sugeridos


“O Senhor se comunica conosco à medida que nos libertamos do nosso apego aos sentidos, que sacrificamos nossa vontade própria e que edificamos nossa vida na humildade.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.