Lukács evangéliuma, 16
18. Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságot tör, és az is házasságot tör, aki férjétõl elbocsátott asszonyt vesz el.
18. Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságot tör, és az is házasságot tör, aki férjétõl elbocsátott asszonyt vesz el.
A Szent Lukács 16 bemutatja Jézus tanításait a pénzről és a vagyonról. Beszél a becstelen adminisztrátor példázatáról, és kiemeli az őszinteség és a hűség fontosságát az anyagi javakhoz viszonyítva. Jézus arról is beszél, hogy lehetetlen Isten és pénz egyszerre kiszolgálására. Az alábbiakban öt vers található a São Luke 16 témájával kapcsolatban:
Máté 6:19-21: "Ne halmozzon fel a földön kincseket, ahol a nyomok és a rozsda megsemmisül, és ahol a tolvajok eltörnek és lopnak Ahol a tolvajok nem törnek vagy lopnak. Mert hol van a kincsed, akkor a szíved lesz. " Ez a vers megtanítja az örök gazdagság értékelésének fontosságát az időbeli helyett.
Lukács 12:15: "Aztán azt mondta nekik:" Vigyázz! Legyen túlfizető mindenféle kapzsiság ellen; az ember élete nem áll az áruk mennyiségéből. " Ez a vers megerősíti azt az elképzelést, hogy az életet nem szabad meghatározni az anyagi javak mennyiségével.
Példabeszédek 22:1: "Jobb, ha jó neve van, mint sok gazdagság; a jól értékelés jobb, mint az ezüst és az arany." Ez a vers kiemeli a jó név és jó hírnév fontosságát, ami értékesebb, mint az anyaggazdaság.
1 Timóteus 6:10: "Mert a pénz szeretetének gyökere. Néhány ember, a pénz áhításért, eltérve a hittől, és sok szenvedéssel kínozta magát." Ez a vers megmutatja a kapzsiság és a pénz szeretetének veszélyeit, amelyek arra késztethetik az embereket, hogy elmozduljanak a hittől és szenvedjenek ennek következményeit.
Zsidók 13:5: "Tartsa szabadon a szeretetet a pénztől, és elégedett azzal, ami van, mert maga Isten azt mondta:" Soha nem hagylak el téged, soha nem hagylak el téged. " Ez a vers hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az emberben van, és inkább az Istenben bízik, nem pedig a pénz és az anyagi vagyon megszállottja.
“Temos muita facilidade para pedir, mas não para agradecer”. São Padre Pio de Pietrelcina