Józsue könyve, 4
1. Amikor az egész nép átkelt a Jordánon, az Úr így szólt Józsuéhoz:
2. "Válassz ki tizenkét férfit a nép közül, mindegyik törzsbõl egyet,
3. s parancsold meg nekik: Vegyetek innen, a Jordán közepébõl tizenkét követ, vigyétek magatokkal, s ott, ahol az éjszakát töltitek, tegyétek le a táborhelyre."
4. Józsue magához hívatta a tizenkét férfit, akit Izrael fiai közül kijelöltetett, mindegyik törzsbõl egyet,
5. s így szólt hozzájuk: "Haladjatok az Úr, a ti Istenetek ládája elõtt a Jordán közepéig, s mindegyitek emeljen a vállára egy követ, Izrael törzseinek száma szerint,
6. hogy majd emlékkõ legyen belõlük körötökben. Mert egy nap megkérdezik majd gyermekeitek:
7. Mit jelentenek nektek ezek a kövek? Akkor így feleljetek nekik: Azt, hogy a Jordán vize kettévált az Úr szövetségének ládája elõtt, amikor átkelt a Jordánon. Ezért ezek a kövek Izrael fiai számára örökre emlékül szolgálnak."
8. Izrael fiai úgy tettek, ahogy Józsue parancsolta. Fölemeltek a Jordán közepébõl tizenkét követ Izrael fiai törzseinek száma szerint, amint az Úr Józsuénak parancsolta, és az éjszakai táborhelyre vitték, s ott letették.
9. Majd Józsue a Jordán közepébe is állított tizenkét követ, arra a helyre, ahol a papok lába állt, akik a szövetség ládáját vitték; még ma is ott találni õket.
10. A papok, akik a ládát vitték, mindaddig a Jordán közepén álltak, míg minden le nem zajlott, amit az Úr parancsára Józsue a népnek mondott, egészen aszerint, ahogy Mózes meghagyta Józsuénak, s a nép sietve átkelt.
11. Amikor az egész nép átkelt, az Úr ládája tovább vonult a papokkal, a nép élén.
12. Ruben és Gád fiai, valamint Manassze törzsének a fele fölfegyverkezve Izrael fiainak élén haladtak, ahogy Mózes mondta nekik.
13. Szám szerint mintegy 40 000 fölfegyverzett harcos kelt át az Úr elõtt harcra készen Jerikó síkságára.
14. Azon a napon az Úr naggyá tette Józsuét egész Izrael szemében; úgy tisztelte (egész Izrael), ahogy Mózest tisztelte, egész életében.
15. Az Úr így szólt Józsuéhoz:
16. "Parancsold meg a papoknak, akik a tanúság ládáját viszik, hogy jöjjenek fel a Jordánból."
17. S Józsue megparancsolta a papoknak: "Gyertek föl a Jordánból!"
18. A papok tehát, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, fölmentek a Jordánból. Alig érte talpuk a száraz partot, a Jordán vize máris visszatért medrébe, s mint azelõtt, elöntötte a partot.
19. Az elsõ hónap tizedik napján a nép fölment a Jordánból, és Gilgalban ütött tábort, Jerikó keleti határánál.
20. Azt a tizenkét követ, amelyet a Jordánból kiemeltek, Józsue Gilgalban állította fel.
21. Azután így szólt Izrael fiaihoz: "Ha egy nap gyermekeitek majd megkérdezik atyáikat, mit jelentenek ezek a kövek,
22. ezt a magyarázatot adjátok gyermekeiteknek: Itt szárazon kelt át Izrael a Jordánon,
23. mert az Úr, a ti Istenetek kiszárasztotta elõttetek a Jordán vizét, míg át nem keltetek, ahogyan az Úr, a ti Istenetek a Sás-tengerrel tette: kiszárasztotta elõttünk, míg át nem keltünk,
24. hogy a föld népei megtudják, milyen hatalmas az Úr keze, s magatok is minden idõben féljétek az Urat, a ti Isteneteket."