Katolikus Biblia
Mosaico decorativo

Liber Iob, 28

1. habet argentum venarum suarum principia et auro locus est in quo conflatur

1. Habet argentum venarum principia et auro locus est, in quo conflatur.

2. ferrum de terra tollitur et lapis solutus calore in æs vertitur

2. Ferrum de terra tollitur, et lapis solutus calore in aes vertitur.

3. tempus posuit tenebris et universorum finem ipse considerat lapidem quoque caliginis et umbram mortis

3. Terminum posuit tenebris et universorum finem ipse scrutatur, lapidem quoque caliginis et umbrae.

4. dividit torrens a populo peregrinante eos quos oblitus est pes egentis hominum et invios

4. Aperuit cuniculos gens peregrina, ipsique obliti sunt pedes, penduli haerent plus quam vir nutans.

5. terra de qua oriebatur panis in loco suo igne subversa est

5. Terra, de qua oriebatur panis, in profundo subversa est sicut per ignem.

6. locus sapphyri lapides ejus et glebæ illius aurum

6. Locus sapphiri lapides eius, et glebae illius aurum.

7. semitam ignoravit avis nec intuitus est oculus vulturis

7. Semitam ignoravit avis rapax, nec intuitus est eam oculus vulturis.

8. non calcaverunt eam filii institorum nec pertransivit per eam leæna

8. Non calcaverunt eam filii superbiae, nec pertransivit per eam leaena.

9. ad silicem extendit manum suam subvertit a radicibus montes

9. Ad silicem extendit manum suam, subvertit a radicibus montes.

10. in petris rivos excidit et omne pretiosum vidit oculus ejus

10. In petris canales excidit, et omne pretiosum vidit oculus eius.

11. profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita produxit in lucem

11. Profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita in lucem produxit.

12. sapientia vero ubi invenitur et quis est locus intellegentiæ

12. Sapientia vero ubi invenitur? Et quis est locus intellegentiae?

13. nescit homo pretium ejus nec invenitur in terra suaviter viventium

13. Nescit homo structuram eius, nec invenitur in terra viventium.

14. abyssus dicit non est in me et mare loquitur non est mecum

14. Abyssus dicit: “Non est in me”; et mare loquitur: “Non est mecum”.

15. non dabitur aurum obrizum pro ea nec adpendetur argentum in commutatione ejus

15. Non dabitur aurum obryzum pro ea, nec appendetur argentum in commutatione eius.

16. non conferetur tinctis Indiæ coloribus nec lapidi sardonico pretiosissimo vel sapphyro

16. Non appendetur auro Ophir nec lapidi sardonycho pretiosissimo vel sapphiro.

17. non adæquabitur ei aurum vel vitrum nec commutabuntur pro ea vasa auri

17. Non adaequabitur ei aurum vel vitrum, nec commutabuntur pro ea vasa auri.

18. excelsa et eminentia non memorabuntur conparatione ejus trahitur autem sapientia de occultis

18. Corallia et crystallum non memorabuntur comparatione eius; et possessio sapientiae potior margaritis.

19. non adæquabitur ei topazium de Æthiopia nec tincturæ mundissimæ conponetur

19. Non adaequabitur ei topazius de Aethiopia nec auro mundissimo componetur.

20. unde ergo sapientia veniet et quis est locus intellegentiæ

20. Unde ergo sapientia venit, et quis est locus intellegentiae?

21. abscondita est ab oculis omnium viventium volucres quoque cæli latet

21. Abscondita est ab oculis omnium viventium, volucres quoque caeli latet.

22. perditio et mors dixerunt auribus nostris audivimus famam ejus

22. Perditio et mors dixerunt: “Auribus nostris audivimus famam eius”.

23. Deus intellegit viam ejus et ipse novit locum illius

23. Deus intellegit viam eius, et ipse novit locum illius.

24. ipse enim fines mundi intuetur et omnia quæ sub cælo sunt respicit

24. Ipse enim fines mundi intuetur et omnia, quae sub caelo sunt, respicit.

25. qui fecit ventis pondus et aquas adpendit mensura

25. Qui fecit ventis pondus et aquas appendit in mensura,

26. quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus

26. quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus,

27. tunc vidit illam et enarravit et præparavit et investigavit

27. tunc vidit illam et enarravit et praeparavit et investigavit.

28. et dixit homini ecce timor Domini ipsa est sapientia et recedere a malo intellegentia

28. Et dixit homini: “Ecce timor Domini, ipsa est sapientia; et recedere a malo intellegentia””.



Olvasd el a Bibliát egy év alatt

Csatlakozz közösségünkhöz, és olvasd el a teljes Bibliát 365 nap alatt. Egy strukturált és inspiráló út a hited és a Szentírás ismeretének elmélyítéséhez.

Csatlakozz a programhoz PDF terv letöltése

Lábjegyzetek:

28:1-4 - Jób az emberi bölcsességről és a földi gazdagságra való törekvésről elmélkedik. Megfigyeli, hogy míg az emberek gazdagságot tudnak kitermelni a föld mélyéről, a bölcsesség sokkal értékesebb, és meghaladja az emberiséget (lásd még Példabeszédek 3:13-15 és Jakab 1:5).

28:5-7 - Leírja, hogyan tartják egyensúlyban a földet, felfedi Isten teremtésének összetettségét és szépségét. A természet Isten nagyságának tanúja, és ez arra készteti Jóbot, hogy az isteni bölcsesség mélyebb megértésére törekedjen (lásd még Zsolt 104:24-25 és Róma 1:20).

28:12-14 - Munkaköri kérdések, ahol bölcsesség található, jelezve, hogy azt nem lehet megvásárolni vagy megszerezni. A bölcsesség keresése lelki út, amely alázatot és őszinte keresést igényel (lásd még Példabeszédek 4:7 és Kolossé 2:3).

28:15-19 - A bölcsességet értékesebbnek mutatják be az aranynál és a drágaköveknél. Ez rávilágít Isten bölcsességének örök értékére a mulandó gazdagsághoz képest (lásd még Példabeszédek 16:16 és 1Péter 1:7).

28:20-28 - Jób arra a következtetésre jut, hogy a bölcsesség azt jelenti, hogy féljük Istent és elfordulunk a gonosztól. Ez azt a központi elvet tükrözi, hogy az igazi bölcsesség Isten iránti tisztelettel és akaratának való engedelmességgel kezdődik (lásd még Zsoltárok 111:10 és Példabeszédek 1:7).

Kapcsolódó versek Liber Iob, 28:

Jób 28. fejezete az isteni bölcsesség himnusza. Hol található az igazi bölcsesség? Ez a költői szöveg szembeállítja az emberi képességet, hogy kincseket gyűjtsön ki a földből, és a bölcsesség saját eszközeivel való felfedezésének képtelenségét. A fejezet olyan témákat tár fel, mint az emberi tudás határai, a bölcsesség legfőbb értéke és az Úr félelme, mint a bölcsesség alapelve. A 28. állás egyedülálló perspektívát kínál az igazság keresésére. Fedezzen fel velünk öt bibliai részt, amelyek összhangban állnak e filozófiai fejezet mély témáival.

Példabeszédek 3:13-15: "Milyen boldog az az ember, aki bölcsességet talál, aki értelmet nyer, mert a bölcsesség többet ér, mint az ezüst, és többet hoz az aranynál. Értékesebb a rubinoknál; semmi sem hasonlítható hozzá." - Ez a Példabeszédek részlete a Jób 28. fejezetének témáját visszhangozza a bölcsesség páratlan értékéről.

Jakab 1:5: "Ha közületek valakinek nincs bölcsessége, kérje Istent, aki mindenkinek ingyen és önként adja; és megadatik neked." - Ez a vers kiegészíti a Jób 28-at, jelezve, hogy bár értékes és nehezen fellelhető bölcsességet, Isten megadja azoknak, akik kérik.

Kolossé 2:2-3: "Célom, hogy bátorítsanak és egyesüljenek a szeretetben, hogy rendelkezzenek a teljes megértés minden gazdagságával, hogy teljesen megismerjék Isten titkát, nevezetesen Krisztust. Benne van elrejtve a bölcsesség és tudás minden kincse." - Pál az igazi bölcsesség forrásaként azonosítja Krisztust, és kifejti Jób 28 témáját.

Prédikátor 7:24: "Ami létezik, az elérhetetlen és nagyon mély; ki fedezheti fel?" - Ez a Prédikátor verse a bölcsesség megtalálásának nehézségét tükrözi, amely a Jób 28. könyvének központi témája.

1Korinthus 1:30: "De az ő kezdeményezése által vagytok Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsesség lett számunkra, azaz igazság, szentség és váltság." - Pál Krisztust Isten bölcsességének megtestesítőjeként mutatja be, újszövetségi választ adva a Jób 28-ban leírt bölcsességkeresésre.

FAQ:

Mit mond Jób a bölcsességre való törekvésről?

A bölcsességre való törekvést a nemesfémek bányászatához hasonlítja, megmutatva, hogy az ritka és értékes. (Jób 28:1-11)

Hol található a bölcsesség?

Jób kijelenti, hogy a bölcsesség nincs a földön, és nem is vásárolható meg, mert Istené. (Jób 28:12-19)

Hogyan hasonlítja össze Jób a bölcsességet a gazdagsággal?

Azt mondja, hogy az arany és a drágakövek nem hasonlíthatók össze a bölcsesség értékével. (Jób 28:15-19)

Mit mond Jób a bölcsesség kezdetének?

Kijelenti, hogy „az Úr félelme, ez a bölcsesség, és a gonosztól való megszabadulás értelem”. (Jób 28:28)

Mi ennek a fejezetnek a központi üzenete?

Az igazi bölcsesség nem a gazdagságból vagy az emberi erőfeszítésből fakad, hanem az Istentől való félelemből és az Ő iránti engedelmességből. (Jób 28:12-28)


Biblia

Ószövetség

Újszövetség

Kövesse velünk