1. ταῦτα τὰ ὀνόματα τῶν υἱῶν Ισραηλ τῶν εἰσπεπορευμένων εἰς Αἴγυπτον ἅμα Ιακωβ τῷ πατρὶ αὐτῶν ἕκαστος πανοικίᾳ αὐτῶν εἰσήλθοσαν
2. Ρουβην Συμεων Λευι Ιουδας
3. Ισσαχαρ Ζαβουλων καὶ Βενιαμιν
4. Δαν καὶ Νεφθαλι Γαδ καὶ Ασηρ
5. Ιωσηφ δὲ ἦν ἐν Αἰγύπτῳ ἦσαν δὲ πᾶσαι ψυχαὶ ἐξ Ιακωβ πέντε καὶ ἑβδομήκοντα
6. ἐτελεύτησεν δὲ Ιωσηφ καὶ πάντες οἱ ἀδελφοὶ αὐτοῦ καὶ πᾶσα ἡ γενεὰ ἐκείνη
7. οἱ δὲ υἱοὶ Ισραηλ ηὐξήθησαν καὶ ἐπληθύνθησαν καὶ χυδαῖοι ἐγένοντο καὶ κατίσχυον σφόδρα σφόδρα ἐπλήθυνεν δὲ ἡ γῆ αὐτούς
8. ἀνέστη δὲ βασιλεὺς ἕτερος ἐπ’ Αἴγυπτον ὃς οὐκ ᾔδει τὸν Ιωσηφ
9. εἶπεν δὲ τῷ ἔθνει αὐτοῦ ἰδοὺ τὸ γένος τῶν υἱῶν Ισραηλ μέγα πλῆθος καὶ ἰσχύει ὑπὲρ ἡμᾶς
10. δεῦτε οὖν κατασοφισώμεθα αὐτούς μήποτε πληθυνθῇ καί ἡνίκα ἂν συμβῇ ἡμῖν πόλεμος προστεθήσονται καὶ οὗτοι πρὸς τοὺς ὑπεναντίους καὶ ἐκπολεμήσαντες ἡμᾶς ἐξελεύσονται ἐκ τῆς γῆς
11. καὶ ἐπέστησεν αὐτοῖς ἐπιστάτας τῶν ἔργων ἵνα κακώσωσιν αὐτοὺς ἐν τοῖς ἔργοις καὶ ᾠκοδόμησαν πόλεις ὀχυρὰς τῷ Φαραω τήν τε Πιθωμ καὶ Ραμεσση καὶ Ων ἥ ἐστιν Ἡλίου πόλις
12. καθότι δὲ αὐτοὺς ἐταπείνουν τοσούτῳ πλείους ἐγίνοντο καὶ ἴσχυον σφόδρα σφόδρα καὶ ἐβδελύσσοντο οἱ Αἰγύπτιοι ἀπὸ τῶν υἱῶν Ισραηλ
13. καὶ κατεδυνάστευον οἱ Αἰγύπτιοι τοὺς υἱοὺς Ισραηλ βίᾳ
14. καὶ κατωδύνων αὐτῶν τὴν ζωὴν ἐν τοῖς ἔργοις τοῖς σκληροῖς τῷ πηλῷ καὶ τῇ πλινθείᾳ καὶ πᾶσι τοῖς ἔργοις τοῖς ἐν τοῖς πεδίοις κατὰ πάντα τὰ ἔργα ὧν κατεδουλοῦντο αὐτοὺς μετὰ βίας
15. καὶ εἶπεν ὁ βασιλεὺς τῶν Αἰγυπτίων ταῖς μαίαις τῶν Εβραίων τῇ μιᾷ αὐτῶν ᾗ ὄνομα Σεπφωρα καὶ τὸ ὄνομα τῆς δευτέρας Φουα
16. καὶ εἶπεν ὅταν μαιοῦσθε τὰς Εβραίας καὶ ὦσιν πρὸς τῷ τίκτειν ἐὰν μὲν ἄρσεν ᾖ ἀποκτείνατε αὐτό ἐὰν δὲ θῆλυ περιποιεῖσθε αὐτό
17. ἐφοβήθησαν δὲ αἱ μαῖαι τὸν θεὸν καὶ οὐκ ἐποίησαν καθότι συνέταξεν αὐταῖς ὁ βασιλεὺς Αἰγύπτου καὶ ἐζωογόνουν τὰ ἄρσενα
18. ἐκάλεσεν δὲ ὁ βασιλεὺς Αἰγύπτου τὰς μαίας καὶ εἶπεν αὐταῖς τί ὅτι ἐποιήσατε τὸ πρᾶγμα τοῦτο καὶ ἐζωογονεῖτε τὰ ἄρσενα
19. εἶπαν δὲ αἱ μαῖαι τῷ Φαραω οὐχ ὡς γυναῖκες Αἰγύπτου αἱ Εβραῖαι τίκτουσιν γὰρ πρὶν ἢ εἰσελθεῖν πρὸς αὐτὰς τὰς μαίας καὶ ἔτικτον
20. εὖ δὲ ἐποίει ὁ θεὸς ταῖς μαίαις καὶ ἐπλήθυνεν ὁ λαὸς καὶ ἴσχυεν σφόδρα
21. ἐπειδὴ ἐφοβοῦντο αἱ μαῖαι τὸν θεόν ἐποίησαν ἑαυταῖς οἰκίας
22. συνέταξεν δὲ Φαραω παντὶ τῷ λαῷ αὐτοῦ λέγων πᾶν ἄρσεν ὃ ἐὰν τεχθῇ τοῖς Εβραίοις εἰς τὸν ποταμὸν ῥίψατε καὶ πᾶν θῆλυ ζωογονεῖτε αὐτό
Lábjegyzetek:
1:1-7 - Izrael fiainak megszaporodása Egyiptomban beváltja Isten Ábrahámnak tett ígéretét, miszerint sok lesz a leszármazottja. Isten még idegen földön is megáldja népét, és boldoggá teszi őket (lásd még 1Móz 15:5 és Zsidók 11:12).
1:8-10 - Egy új fáraó, aki nem ismeri Józsefet, elkezdi elnyomni az izraelitákat. Ez az esemény megmutatja, hogyan fenyegetheti Isten áldásait az elnyomás, de az isteni gondviselés továbbra is működik még a nehézségek idején is (lásd még Zsolt 105:24-25 és ApCsel 7:18-19).
1:11-14 - Az izraeliták rabszolgaságba kényszerülnek, keményen dolgoznak az egyiptomiak alatt. Az elbeszélés kiemeli Isten népének szenvedését és szabadulási igényét, amely a kivonulás központi témája (lásd még Zsoltárok 81:6-7 és Jakab 5:4).
1:15-17 - A héber bábák, Sifra és Puah nem engedelmeskednek a fáraó parancsának, hogy öljék meg az izraelita csecsemőket. Bátorságuk és Istentől való félelmük az életek védelmét és megőrzését eredményezi, hangsúlyozva az élet szentségét és az isteni igazságosságot (lásd még Példabeszédek 31:8-9 és ApCsel 5:29).
1:22 - A fáraó elrendeli, hogy minden héber fiúgyermeket a Nílusba dobjanak, de Isten ezt a tragikus helyzetet arra használja fel, hogy előkészítse népe üdvösségét Mózes által. Isten terve a kegyetlenség közepette is érvényesül (lásd még Ésaiás 46:10 és Róma 8:28).
Kapcsolódó versek Êxodo, 1:
Az Exodus 1. fejezete elkezdi Izrael egyiptomi elnyomásának elbeszélését. Hogyan változott meg drasztikusan az izraeliták helyzete? Ez a döntő szöveg leírja a héberek népességének növekedését, egy új fáraó megjelenését, aki nem ismerte Józsefet, és az Isten népe ellen végrehajtott elnyomó intézkedéseket. A fejezet olyan témákat mutat be, mint a szaporodás isteni ígéretének beteljesülése, Isten népének üldözése és az istenfélő bábák bátorsága. Vizsgáljunk meg velünk öt bibliai részt, amelyek az elnyomás és a hűség témáihoz kapcsolódnak az Exodus e nyitó fejezetében.
ApCsel 7:17-19: "Ahogy közeledett az idő, amikor Isten beteljesíti Ábrahámnak tett ígéretét, népünk száma nagyon megnőtt Egyiptomban. Ekkor egy másik király kezdett uralkodni Egyiptomban, aki semmit sem tudott Józsefről. Állóan viselkedett népünkkel szemben, elnyomta őseinket, és arra kényszerítette őket, hogy elhagyják újszülötteiket, hogy meghaljanak." - Ez a részlet összefoglalja a Exodus 1 eseményeit, bemutatva, hogyan emlékeztek a történetre az Újszövetségben.
1Mózes 15:13: "Ekkor az Úr ezt mondta neki: Tudd meg, hogy utódaid idegenek lesznek egy olyan földön, amely nem lesz az övék, ahol négyszáz évig rabszolgaságban és elnyomásban lesznek." - Ez az Ábrahámnak írt prófécia előrevetíti a Exodus 1 eseményeit, megmutatva, hogy az egyiptomi elnyomás az isteni terv része volt.
Zsoltárok 105:24-25: "Az Úr megsokasította népét, erősebbé tette őket ellenségeiknél, akiknek szíve megfordult, hogy gyűlölje népét és összeesküdjön szolgái ellen." - Ez a zsoltár az Exodus 1 eseményeire reflektál, mind Izrael növekedésének, mind az egyiptomiak Istennel szembeni ellenségeskedésének tulajdonítva.
Zsidók 11:23: "Hit által rejtegették az újszülött Mózest szülei három hónapig, mert látták, hogy nem közönséges fiú, és nem féltek a király rendeletétől." - Ez a vers a 2. Mózes 1. végén és a 2. Mózes elején történt eseményekre utal, Mózes szüleinek cselekedeteit a hit cselekedeteiként értelmezi.
ApCsel 7:6: "Isten azt mondta neki, hogy leszármazottai idegenek lesznek egy idegen országban, és négyszáz évig rabszolgasorba kerülnek és bántalmazzák őket." - István idézi az Ábrahámnak adott próféciát, kontextusba helyezve az Exodus 1 eseményeit a tágabb isteni tervben.
FAQ:
Mi volt az izraeliták helyzete Egyiptomban a kivonulás kezdetén?
Az Exodus kezdetén az izraelitákat elnyomták Egyiptomban. Nagyon elszaporodtak, ami félelmet keltett a fáraóban, aki elrendelte rabszolgaságukat és elnyomásukat. (2Mózes 1:7-14)
Mit parancsolt a fáraó az izraeliták növekedésének ellenőrzésére?
A fáraó elrendelte, hogy a héberektől született összes fiúgyermeket öljék meg és dobják a Nílusba, hogy ellenőrizzék az izraelita lakosság növekedését. (2Mózes 1:22)
Hogyan nem engedelmeskedtek a héber bábák a fáraó parancsának?
A héber bábák, Sifra és Puah nem engedelmeskedtek a fáraónak, és nem ölték meg az újszülött fiúkat. Tettüket azzal indokolták, hogy a héber nők életerősebbek voltak, és születésük előtt szültek. (2Mózes 1:17-19)
Miért döntött úgy a fáraó, hogy fokozza az izraeliták elnyomását?
A fáraó úgy döntött, hogy fokozza az izraeliták elnyomását, mert attól félt, hogy túl erősek lesznek, és fellázadnak Egyiptom ellen. (2Mózes 1:10)
Hogyan hatott az elnyomás az izraelita lakosságra?
A súlyos elnyomás ellenére az izraelita lakosság tovább növekedett és virágzott, bizonyítva Isten isteni beavatkozását és hűségét népéhez. (2Mózes 1:12)
