Mosaico decorativo

1. σὺ τὴν σοφίαν κηρύξεις ἵνα φρόνησίς σοι ὑπακούσῃ

1. Porventura não clama a Sabedoria e a inteligência não eleva a sua voz?

2. ἐπὶ γὰρ τῶν ὑψηλῶν ἄκρων ἐστίν ἀνὰ μέσον δὲ τῶν τρίβων ἕστηκεν

2. No cume das montanhas posta-se ela, e nas encruzilhadas dos caminhos.

3. παρὰ γὰρ πύλαις δυναστῶν παρεδρεύει ἐν δὲ εἰσόδοις ὑμνεῖται

3. Alça sua voz na entrada das torres, junto às portas, nas proximidades da cidade.

4. ὑμᾶς ὦ ἄνθρωποι παρακαλῶ καὶ προΐεμαι ἐμὴν φωνὴν υἱοῖς ἀνθρώπων

4. “É a vós, ó homens, que eu apelo; minha voz se dirige aos filhos dos homens.

5. νοήσατε ἄκακοι πανουργίαν οἱ δὲ ἀπαίδευτοι ἔνθεσθε καρδίαν

5. Ó simples, aprendei a prudência, adquiri a inteligência, ó insensatos.

6. εἰσακούσατέ μου σεμνὰ γὰρ ἐρῶ καὶ ἀνοίσω ἀπὸ χειλέων ὀρθά

6. Prestai atenção, pois! Coisas magníficas vos anuncio, de meus lábios só sairá retidão,

7. ὅτι ἀλήθειαν μελετήσει ὁ φάρυγξ μου ἐβδελυγμένα δὲ ἐναντίον ἐμοῦ χείλη ψευδῆ

7. porque minha boca proclama a verdade e meus lábios detestam a iniquidade.

8. μετὰ δικαιοσύνης πάντα τὰ ῥήματα τοῦ στόματός μου οὐδὲν ἐν αὐτοῖς σκολιὸν οὐδὲ στραγγαλῶδες

8. Todas as palavras de minha boca são justas, nelas nada há de falso nem de tortuoso.

9. πάντα ἐνώπια τοῖς συνιοῦσιν καὶ ὀρθὰ τοῖς εὑρίσκουσι γνῶσιν

9. São claras para os que as entendem e retas para o que chegou à ciência.*

10. λάβετε παιδείαν καὶ μὴ ἀργύριον καὶ γνῶσιν ὑπὲρ χρυσίον δεδοκιμασμένον ἀνθαιρεῖσθε δὲ αἴσθησιν χρυσίου καθαροῦ

10. Recebei a instrução e não o dinheiro. Preferi a ciência ao fino ouro,

11. κρείσσων γὰρ σοφία λίθων πολυτελῶν πᾶν δὲ τίμιον οὐκ ἄξιον αὐτῆς ἐστιν

11. pois a Sabedoria vale mais que as pérolas e joia alguma a pode igualar.

12. ἐγὼ ἡ σοφία κατεσκήνωσα βουλήν καὶ γνῶσιν καὶ ἔννοιαν ἐγὼ ἐπεκαλεσάμην

12. Eu, a Sabedoria, sou amiga da prudência, possuo uma ciência profunda.

13. φόβος κυρίου μισεῖ ἀδικίαν ὕβριν τε καὶ ὑπερηφανίαν καὶ ὁδοὺς πονηρῶν μεμίσηκα δὲ ἐγὼ διεστραμμένας ὁδοὺς κακῶν

13. O temor do Senhor é o ódio ao mal. Orgulho, arrogância, caminho perverso, boca mentirosa: eis o que eu detesto.

14. ἐμὴ βουλὴ καὶ ἀσφάλεια ἐμὴ φρόνησις ἐμὴ δὲ ἰσχύς

14. Meu é o conselho e o bom êxito, minha a inteligência, minha a força.*

15. δι’ ἐμοῦ βασιλεῖς βασιλεύουσιν καὶ οἱ δυνάσται γράφουσιν δικαιοσύνην

15. Por mim reinam os reis e os legisladores decretam a justiça;*

16. δι’ ἐμοῦ μεγιστᾶνες μεγαλύνονται καὶ τύραννοι δι’ ἐμοῦ κρατοῦσι γῆς

16. por mim governam os magistrados e os magnatas regem a terra.

17. ἐγὼ τοὺς ἐμὲ φιλοῦντας ἀγαπῶ οἱ δὲ ἐμὲ ζητοῦντες εὑρήσουσιν

17. Amo os que me amam. Quem me procura, encontra-me.

18. πλοῦτος καὶ δόξα ἐμοὶ ὑπάρχει καὶ κτῆσις πολλῶν καὶ δικαιοσύνη

18. Comigo estão a riqueza e a glória, os bens duráveis e a justiça.

19. βέλτιον ἐμὲ καρπίζεσθαι ὑπὲρ χρυσίον καὶ λίθον τίμιον τὰ δὲ ἐμὰ γενήματα κρείσσω ἀργυρίου ἐκλεκτοῦ

19. Mais precioso que o mais fino ouro é o meu fruto, meu produto tem mais valor que a mais fina prata.

20. ἐν ὁδοῖς δικαιοσύνης περιπατῶ καὶ ἀνὰ μέσον τρίβων δικαιώματος ἀναστρέφομαι

20. Sigo o caminho da justiça, no meio da senda da equidade.

21. ἵνα μερίσω τοῖς ἐμὲ ἀγαπῶσιν ὕπαρξιν καὶ τοὺς θησαυροὺς αὐτῶν ἐμπλήσω ἀγαθῶν (21a) ἐὰν ἀναγγείλω ὑμῖν τὰ καθ’ ἡμέραν γινόμενα μνημονεύσω τὰ ἐξ αἰῶνος ἀριθμῆσαι

21. Deixo os meus haveres para os que me amam e acumulo seus tesouros.

22. κύριος ἔκτισέν με ἀρχὴν ὁδῶν αὐτοῦ εἰς ἔργα αὐτοῦ

22. O Senhor me criou, como primícia de suas obras, desde o princípio, antes do começo da terra.*

23. πρὸ τοῦ αἰῶνος ἐθεμελίωσέν με ἐν ἀρχῇ

23. Desde a eternidade fui formada, antes de suas obras dos tempos antigos.

24. πρὸ τοῦ τὴν γῆν ποιῆσαι καὶ πρὸ τοῦ τὰς ἀβύσσους ποιῆσαι πρὸ τοῦ προελθεῖν τὰς πηγὰς τῶν ὑδάτων

24. Ainda não havia abismo quando fui concebida, e ainda as fontes das águas não tinham brotado.

25. πρὸ τοῦ ὄρη ἑδρασθῆναι πρὸ δὲ πάντων βουνῶν γεννᾷ με

25. Antes que assentados fossem os montes, antes dos outeiros, fui dada à luz;

26. κύριος ἐποίησεν χώρας καὶ ἀοικήτους καὶ ἄκρα οἰκούμενα τῆς ὑπ’ οὐρανόν

26. antes que fossem feitos a terra e os campos e os primeiros elementos da poeira do mundo.

27. ἡνίκα ἡτοίμαζεν τὸν οὐρανόν συμπαρήμην αὐτῷ καὶ ὅτε ἀφώριζεν τὸν ἑαυτοῦ θρόνον ἐπ’ ἀνέμων

27. Quando ele preparava os céus, ali estava eu; quando traçou o horizonte na superfície do abismo,*

28. ἡνίκα ἰσχυρὰ ἐποίει τὰ ἄνω νέφη καὶ ὡς ἀσφαλεῖς ἐτίθει πηγὰς τῆς ὑπ’ οὐρανὸν

28. quando firmou as nuvens no alto, quando dominou as fontes do abismo,

29. καὶ ἰσχυρὰ ἐποίει τὰ θεμέλια τῆς γῆς

29. quando impôs regras ao mar, para que suas águas não transpusessem os limites, quando assentou os fundamentos da terra,

30. ἤμην παρ’ αὐτῷ ἁρμόζουσα ἐγὼ ἤμην ᾗ προσέχαιρεν καθ’ ἡμέραν δὲ εὐφραινόμην ἐν προσώπῳ αὐτοῦ ἐν παντὶ καιρῷ

30. junto a ele estava eu como artífice, brincando todo o tempo diante dele,*

31. ὅτε εὐφραίνετο τὴν οἰκουμένην συντελέσας καὶ ἐνευφραίνετο ἐν υἱοῖς ἀνθρώπων

31. brincando sobre o globo de sua terra, achando as minhas delícias junto aos filhos dos homens.

32. νῦν οὖν υἱέ ἄκουέ μου

32. E agora, meus filhos, escutai-me: felizes aqueles que guardam os meus caminhos.

33. []

33. Ouvi minha instrução para serdes sábios, não a rejeiteis.

34. μακάριος ἀνήρ ὃς εἰσακούσεταί μου καὶ ἄνθρωπος ὃς τὰς ἐμὰς ὁδοὺς φυλάξει ἀγρυπνῶν ἐπ’ ἐμαῖς θύραις καθ’ ἡμέραν τηρῶν σταθμοὺς ἐμῶν εἰσόδων

34. Feliz o homem que me ouve e que vela todos os dias à minha porta e guarda os umbrais de minha casa!

35. αἱ γὰρ ἔξοδοί μου ἔξοδοι ζωῆς καὶ ἑτοιμάζεται θέλησις παρὰ κυρίου

35. Pois quem me acha encontra a vida e alcança o favor do Senhor.

36. οἱ δὲ εἰς ἐμὲ ἁμαρτάνοντες ἀσεβοῦσιν τὰς ἑαυτῶν ψυχάς καὶ οἱ μισοῦντές με ἀγαπῶσιν θάνατον

36. Mas quem me ofende, prejudica-se a si mesmo; quem me odeia, ama a morte.”



Olvasd el a Bibliát egy év alatt

Csatlakozz közösségünkhöz, és olvasd el a teljes Bibliát 365 nap alatt. Egy strukturált és inspiráló út a hited és a Szentírás ismeretének elmélyítéséhez.