Isaías, 32

1. Eis que um rei reinará segundo a justiça, e os príncipes governarão com equidade.

1. Íme, igazságosan uralkodik egy király, és a fejedelmek a törvény szerint ítélkeznek.

2. Cada um deles será como um abrigo contra o vento, um refúgio contra a chuva torrencial; como um fio de água num chão ressecado, e como a sombra de um alto rochedo em terra ressequida.

2. Olyan lesz mindegyikük, mint a rejtekhely a szél elõl, mint a menedék a viharban, mint a patakok vize a szárazságban, és a magas szikla árnyéka a szomjas földön.

3. Os olhos dos que veem não mais serão ofuscados, e os ouvidos dos que ouvem estarão atentos.

3. A látók nem csukják be a szemüket, és a hallók füle felfigyel.

4. Os espíritos insensatos se disporão a compreender, e a língua dos gagos falará prontamente e com clareza;

4. Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetõen beszél.

5. não mais se qualificará de nobre ao perverso, nem de grande trapaceiro.*

5. A balgát nem nevezik többé nemesnek, s nem mondják becsületesnek az álnokot.

6. Porque o insensato profere loucuras e seu coração dá-se ao mal; comete impiedades, forma sobre o Senhor conceitos errôneos, deixa o faminto queixar-se de sua miséria, priva da bebida àquele que tem sede.*

6. Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezõket, és megtagadja az italt a szomjazóktól.

7. As intrigas do trapaceiro são desleais, ele maquina desígnios criminosos para perder os humildes com mentiras, e o pobre que faz valer seu direito;*

7. Az álnok ember fegyverei igen gonoszak: mert gonosz terveket kovácsol, hogy hazug beszéddel tönkretegye a szegényt, még akkor is, ha bebizonyítja igazát.

8. o fidalgo, porém, tem pensamentos dignos, e um procedimento nobre.

8. Ám a nemes nemeshez méltóan gondolkodik, és kitart a nemes dolgokban.

9. Mulheres descuidadas, escutai minha voz. Jovens confiantes demais, ouvi minhas palavras.

9. Ti könnyelmû asszonyok, figyeljetek! Halljátok meg szavamat! Elbizakodott nõk, hallgassatok ide!

10. Dentro de um ano e alguns dias, tremereis, indolentes, porque a vindima estará perdida e a colheita, frustrada.

10. Esztendõ múltán, rövid idõn belül remegni fogtok, ti elbizakodottak, mert vége lesz a szüretnek, és a gyümölcsszedés ideje nem jön el többé.

11. Fremi, descuidadas, tremei, confiantes. Despi-vos até estardes nuas. Cingi os vossos rins,*

11. Reszkessetek, könnyelmû asszonyok, remegjetek, elbizakodottak! Vessétek le ruhátokat, vetkõzzetek le, és öltsetek magatokra gyászruhát!

12. batei nos vossos peitos, chorando sobre a sorte dos campos férteis e das vinhas fecundas,*

12. Verjétek melleteket a gyönyörû mezõkért, a termékeny szõlõkért,

13. sobre as terras de meu povo, onde só crescem sarças, sobre todas as casas de prazer da cidade alegre.

13. népem szántóföldjéért, amelyet tövis és bojtorján ver föl, és minden boldog otthonért, a boldog városért!

14. O palácio está deserto, a cidade barulhenta está abandonada. Ofel e a torre de guarda serão para sempre planaltos desnudos, onde vagueiam os asnos selvagens e pastam os rebanhos.*

14. Mert üresen állnak a paloták, a zajos város elhagyatott, az Ófel és az Õrhely búvóhellyé lett örökre, vadszamarak tanyája, nyájak legelõje.

15. Até que sobre nós se derrame o espírito do alto, então o deserto se mudará em vergel, e o vergel tomará o aspecto de uma floresta;

15. És újra kiáradt ránk a lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermõ kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdõ.

16. no deserto reinará o direito, e a justiça residirá no vergel.

16. Jog lakik majd a pusztaságban, és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben.

17. A justiça produzirá a paz e o direito assegurará a tranquilidade;

17. Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre.

18. meu povo habitará em mansão serena, em moradas seguras, em abrigos tranquilos.

18. Népem békességben lakik majd otthonában, biztonságos hajlékokban, gondtalan nyugalomban.

19. A floresta será abatida e a cidade, humilhada.*

19. De földre sújtják az erdõt, és a várost megalázzák.

20. Bem-aventurados sereis por semear à margem de todos os cursos de água, e por deixar o boi e o asno sem peias.

20. Ti azonban boldogan vettek majd a vizek partján, és szabadjára engeditek az ökröt és a szamarat.