Makkabeusok I. könyve, 2
1. Azokban a napokba lépett fel Mattatiás, János fia és Simeon unokája. Joarib fiai közül való pap volt Jeruzsálemben, de Modinban élt.
2. Öt fia volt: János, melléknevén Gaddi,
3. Simon, melléknevén Tasszi,
4. Júdás, melléknevén Makkabeus,
5. Eleazár, melléknevén Auaran és Jonatán, melléknevén Affusz.
6. Amikor látta a Júdában és Jeruzsálemben végbemenõ istenkáromlásokat,
7. azt mondta: "Jaj nekem! Miért születtem? Azért, hogy lássam népem pusztulását és a szent város romjait, s hogy tétlenül üljek, amikor kiszolgáltatják az ellenségnek, a szentély pedig idegenek hatalmában van?
8. Temploma olyan, mint a meggyalázott férfi, pompás fölszerelését elhurcolták zsákmányul.
9. Az utcákon lekaszabolták a gyermekeket, az ifjak meg az ellenség kardélén hulltak el.
10. Hol van nép, amely ne uralkodott volna rajta, s ne szerzett volna tõle zsákmányt?
11. Minden ékszerét elrabolták. Aki egykor szabad volt, rabszolga lett.
12. Nézzétek szentélyünket: díszünket, dicsõségünket hogy kifosztották! A pogányok megszentségtelenítették.
13. Miért is élünk még?"
14. Mattatiás fiai megszaggatták ruhájukat, vezeklõruhát öltöttek és gyászoltak.
15. A király tisztviselõi, akiknek elpártolásra kellett kényszeríteniük õket, Modinba értek, hogy áldozati ünnepet rendezzenek.
16. Izraelbõl sokan átpártoltak hozzájuk. Mattatiás és fiai azonban összefogtak.
17. Erre a király tisztviselõi elkezdték, és így beszéltek Mattatiáshoz: "Te tekintélyes és másokra is hatással levõ vezetõ ember vagy ebben a városban, s fiaid, rokonaid támogatnak.
18. Lépj hát elsõként elõ, és teljesítsd a király parancsát, amint minden nép tette és ahogy Júda férfiai és a Jeruzsálemben maradottak is (tették). Akkor fiaddal együtt a király barátai közé számítasz. Megjutalmaznak arannyal, ezüsttel és sok-sok ajándékkal, fiaddal egyetemben."
19. Mattatiás válaszolt, és kemény hangon ezt mondta: "Ha a király hatalma alá tartozó minden nép hallgat is rá, s mindenki elhagyja is atyái hitét és eleget tesz is utasításainak,
20. én, a fiaim és a testvéreim atyáink szövetségéhez hûen fogunk élni.
21. Távol legyen tõlünk, hogy a törvénytõl és a parancsoktól eltérjünk!
22. Nem engedelmeskedünk a király rendeletének, és nem térünk el hitünktõl sem jobbra, sem balra."
23. Alighogy ezt kijelentette, Júda fiai közül elõlépett az egyik, hogy mindenki szeme láttára áldozatot mutasson be a király parancsa szerint a modini oltáron.
24. Ennek láttán Mattatiás fölindult, a legbenseje is beleremegett. Szent harag töltötte el, nekiesett és leütötte az oltárnál.
25. A király tisztviselõjét is megölte, aki áldozatbemutatásra ösztökélte, majd lerombolta az oltárt.
26. A törvényért szállt síkra, mint egykor Pinchász tette, Szalu fia, Zimri ellenében.
27. Azután Mattatiás hangosan felszólította a várost: "Akiben még van buzgalom a törvény iránt, és hûségesen kitart a szövetség mellett, az kövessen!"
28. A fiaival együtt a hegyekbe menekült. Mindenét otthagyta a városban.
29. Akkoriban sok igazságot és jogot keresõ ember vonult a pusztába,
30. gyermekeivel, feleségével és nyájával együtt, hogy ott letelepedjék, mert a baj rájuk nehezedett.
31. A király tisztviselõinek és a Dávid városában, Jeruzsálemben állomásozó csapatoknak jelentették, hogy néhány olyan ember, aki megszegte a király parancsát, a puszta barlangjaiba húzódott.
32. Számosan nyomukba eredtek, és utol is érték õket. Eléjük álltak, és szombati napon megtámadták õket.
33. Odaszóltak nekik: "Most aztán elég legyen! Gyertek elõ, és tegyetek eleget a király parancsának! Akkor életben maradtok."
34. De azt felelték: "Nem megyünk ki és nem teljesítjük a király parancsát, és a szombatot sem szegjük meg."
35. Erre nyomban megindították ellenük a támadást.
36. De nem viszonozták, egyetlen követ sem dobtak rájuk, és a barlangokat sem torlaszolták el.
37. Azt mondták: "Mi mindannyian tiszta lelkiismerettel akarunk meghalni! Tanúnk az ég s a föld, hogy igazságtalanul öltök meg bennünket."
38. Szombaton támadták meg õket, s így meghaltak feleségükkel, gyermekeikkel és nyájaikkal együtt, mintegy ezer ember.
39. Amikor Mattatiás és barátai ezt hírül vették, nagyon sajnálták õket.
40. De aztán így szóltak egymáshoz: "Ha mindannyian így tennénk, ahogy testvéreink tettek, s nem harcolnánk életünkért és törvényünkért a pogányok ellen, csakhamar eltûnnénk a föld színérõl."
41. S még aznap a következõ határozatot hozták: "Minden ember ellen, aki szombaton megtámad bennünket, fölvesszük a harcot, nehogy mind meghaljunk, ahogy testvéreink meghaltak a barlangokban."
42. Akkoriban csatlakozott hozzájuk egy asszideus csoport - izraeli bátor férfiak, törvényhez hû emberek.
43. Azok is mind hozzájuk szegõdtek, akik a szorongattatások elõl menekültek.
44. Erõsítésül szolgáltak nekik. Így összeverõdött egy sereg, és lesújtottak haragjukban a bûnösökre és neheztelésükben a hitehagyottakra. Akik megmaradtak, a pogányokhoz menekültek.
45. Mattatiás és követõi körbejártak és lerombolták az oltárokat.
46. Erõszakkal körülmetélték a még körülmetéletlen gyerekeket, akiket Izrael földjén találtak.
47. Üldözték a felfuvalkodottakat, és vállalkozásuk sikerrel járt.
48. Így megvédték a törvényt a pogányok és a királyok támadásaival szemben, és megakadályozták a bûnösök gyõzelmét.
49. Amikor Mattatiás napjai végükhöz közeledtek, így szólt fiaihoz: "Most gõg és gyalázat uralkodik, a pusztulás és az ádáz harag ideje van itt.
50. Gyermekeim, harcoljatok hát a törvényért, adjátok oda életeteket atyáitok szövetségéért!
51. Emlékezzetek atyáink tetteire, amelyeket a maguk idejében véghezvittek. Akkor nagy híretek lesz, s nevetek örökre fennmarad.
52. Ábrahám nem a próbatételben bizonyult-e hûségesnek, nem az szolgált-e megigazulására?
53. József nyomorúsága idején megtartotta a törvényt, és ura lett Egyiptomnak.
54. Õsatyánk, Pinchász buzgalmáért az örök papság ígéretét kapta.
55. Józsue betöltötte a törvényt, és Izrael bírája lett.
56. Káleb tanúbizonyságot tett az egybegyûltek elõtt, és örökséget kapott az országban.
57. Dávid jóságáért örök idõkre örökölte a királyi széket.
58. A törvény iránti buzgalmáért Illést az égbe vitték.
59. Hananja, Azarja, Misael hittek, és kiszabadultak a lángokból.
60. Dánielt ártatlansága megmentette az oroszlán torkából.
61. Tudjátok meg ebbõl - nemzedékrõl nemzedékre -, hogy aki benne remél, nem csalatkozik.
62. Ne féljetek hát a bûnös szavától, mert dicsõsége csak sár és féreg martaléka.
63. Ma még dicsõítik, holnap már letûnik, visszatér a porba, tervei meghiúsulnak.
64. Gyermekeim, legyetek férfiak, és tartsatok ki a törvényben! Mert így juttok dicsõségre.
65. Nézzétek testvéreteket, Simont! Én tudom, hogy okos ember. Engedelmeskedjetek hát neki mindig! Õ legyen az atyátok!
66. Júdás, a Makkabeus tele erõvel ifjúkora óta. Õ legyen ezért seregetek vezére és vezesse a népek elleni harcot.
67. Gyûljetek köré mindannyian, akik szem elõtt tartjátok a törvényt, és álljatok szörnyû bosszút népetekért.
68. Fizessetek vissza keményen a pogányoknak, és igazodjatok a törvény elõírásaihoz."
69. Aztán megáldotta õket, és megtért atyáihoz.
70. A 146. esztendõben halt meg; Modinban atyái sírboltjába temették. Egész Izrael siratta, mélységes gyászban.